2023. március 30. 08:57

Közösségi meghallgatást tartottunk a Városháza aulájában

Az önkormányzati lakások értékesítésével kapcsolatban tartott közösségi meghallgatáson először dr. Láng Orsolya aljegyző tartott prezentációt, amiben átfogó képet adott a kialakult helyzetről. A prezentáció után az előre beérkezett kérdésekre adtunk választ, majd a helyszínen is volt lehetőség kérdezni az Önkormányzat szakértőitől.

Köszönjük dr. Láng Orsolya aljegyzőnek, V. Naszályi Márta polgármesternek, Nagy Kitti főépítésznek és Vas Hunornak, a GAMESZ igazgatójának, hogy segítettek a lakók kérdéseit megválaszolni!

A teljes meghallgatás a Budavári Önkormányzat Facebook oldalán nézhető vissza.

Frissítés! A meghallgatásra érkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat alább olvashatják (a kérdezők beleegyezésével):

Dr. Katona Nasrin: Tisztelt Polgármester Asszony ! Tisztelt Önkormányzat! A 1014. Dísz tér 13 hat bérlője közül öten tettünk a törvényes határidőben vételi szándéknyilatkozatot. 2022. július 13-án 100 %-os együttműködéssel megtörtént a felmérés az új szint alaprajzokhoz. 2022. október 11-énházunkra vonatkozóan adatkérési kérelem került benyújtásra a Földhivatalhoz. Erre bizonyára megérkezett a válasz, hiszen a 60 nap eltelt. Tudomásunk szerint a Földhivatal Geodéziai Osztálya mint egyetlen illetékes, minőségi kifogást nem emelt. Jól tudjuk? Kérdésünk: Mikor rendeli el a jegyző ill. nevében az illetékes aljegyző az albetétesítést? Várjuk, hogy az alapító okirat tárgyában felvegye velünk a kapcsolatot az önkormányzat ügyvédje. Ez mikor történik meg? Ha megtörténik, mikorra várhatjuk az önkormányzat értékbecslőjét? Tisztelettel, Fa Nándor, Dr. Katona Nasrin, Mogyoróssyné Fogarassy Julianna, Rapai Gábor és neje, dr. Szerencsésné Elmer Krisztina

Válasz
: Az épület felmérése a felmérést végző vállalkozó tájékoztatása szerint 2022 július hónapban fejeződött be, a szintenkénti alaprajzok 2023. január 31. napján kerültek benyújtásra az illetékes földhivatalhoz záradékolás céljából. A záradékolás február 23. napján történt meg, a műszaki dokumentáció február 27-én került átadásra az Önkormányzat részére, melynek ellenőrzését követően jelenleg az alapító okirat az erre megbízott jogi képviselő általi szerkesztése zajlik. Az épület az egyike az első olyan épületeknek, ahol hamarosan megkeressük az érintett bérlőket egyeztetés céljából, ennek megtörténte után képviselő-testületi döntés születik az alapító okirat elfogadásáról és annak tulajdonos alapító (Önkormányzat) általi aláírást követően fogja benyújtani a közreműködő ügyvéd a földhivatalba az okiratot ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. Ennek értelmében alakulnak ki az egyes önálló ingatlanok és amennyiben ez megtörténik, akkor tudjuk megrendeli az erre megbízott cégtől az ingatlanforgalmi szakvélemények elkészítését. A folyamat ennek alapján zajlik, az albetétesítés elrendelése nem jegyzői/aljegyzői hatáskör.


Bíró Nikoletta: Tisztelt Hivatal! A március 28.-i közösségi meghallgatással Kapcsolatban a következő a kérdésem mi egy házza cseréltük el a fő utca 20 fszt 1/a sz lakást. Ez miben befolyásolja a vétel árat? . A Párizsi Udvar étterem , hogy lesz illetékes az anyagi hozzájárulásokban? Köszönettel: Bíró Nikoletta

Válasz
: A vételárat több a Lakástörvényben meghatározott tényező befolyásolja.A forgalmi értéket ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg, melynek során a Lakástörvény 52. § (1) bekezdése alapján a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékét kell figyelembe vennie, ennek során értékelni kell az alábbi tényezőket:a) az épület településen belüli fekvése;
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;
e) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani.”
Az önkormányzati bérlakás lakottsága számos tényezőtől függ, melynek értékeléséhez az ingatlanpiaci tapasztalatok nem nyújtanak megalapozott segítséget, így az önkormányzatnak kell megállapítania azt, hogy a lakottság ténye miként veendő figyelembe az önkormányzati bérlakásnak a Lakástörvény szerinti vételi jog jogosult részére történő elidegenítése esetén. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a 331/2022. (X. 20.) önkormányzati határozatával rendelkezett arról, hogy a lakottság ténye a vételár meghatározása során miként veendő figyelembe.A Lakástörvény 47. § (3)-(7) bekezdései szerint:
„47. § (3) A vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték
a) 100 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában 5 év és 25 év közötti;
b) 15 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában eléri vagy meghaladja a 25 évet.
(4) A (3) bekezdés a) pontjától eltérően a vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték legalább 35, legfeljebb 50 százaléka abban az esetben, ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony a 29. § szerinti csere útján jött létre és a csere során tulajdonjogot cseréltek bérleti jogra, valamint a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában nem éri el a 25 évet.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos állam vagy önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott, a lakás forgalmi értékének közlésére rendelkezésre álló időtartamon belül – a forgalmi érték közlésével együtt -, a rendelkezésére álló iratok alapján egyedileg állapítja meg a lakás (4) bekezdés szerinti, annak forgalmi értékéhez viszonyított pontos vételárát és közli azt a vételi jog jogosultjával, melynek során – az eredeti cserére tekintettel megfelelő módon – figyelembe veszi a cserével érintett lakásoknak a csere időpontjában fennálló forgalmi értékét és azok egymáshoz viszonyított arányát.
(6) Ha a vételi jog jogosultja vitatja a tulajdonos állam vagy önkormányzat által közölt forgalmi értéket vagy az (5) bekezdés alapján megállapított vételárat, akkor a forgalmi érték, illetve a vételár közlését követő 60 napon belül a lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal) kérheti a forgalmi érték, illetve a lakás forgalmi értékhez viszonyított vételárának megállapítását.
(7) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a jogosultat a vételárból további 5 százalék árengedmény illeti meg.”A Fő utca 20. szám alatti Pavillon de Paris – Párizsi Kert Étterem, amely étterem önkormányzati bérleményben üzemel nem érintett a lakásvételi ügyekben, annak vonatkozásában anyagi hozzájárulással kapcsolatos kérdés nem releváns. Önkormányzati bérlakás megvásárlására a Lakástörvény értelmében a magánszemély bérlő jogosult.


Launer Éva és Viktor: Tisztelt Önkormányzat! Szüleink a Fő utca 20. szám alatt, az első emelet/ 1. lakás bérlői. Arról szeretnénk információt kapni, hogy mi okból nem lehetett még benyújtani a szintenkénti alaprajzot a Földhivatal részére, pedig a felmérés megtörtént tavaly júniusban. Előre is köszönjük! Üdvözlettel! Launer Éva és Viktor

Válasz: A tárgyi épület munkaközi alaprajzait (a 2022. június 18-án befejeződött felmérést követően) 2023. január 27-én kaptuk meg, pontosítások voltak szükségesek, egyezettünk a felmérő cég képviselőjével és a GAMESZ-szal, melyet követően a munkaközi rajzokat 2023. február 16-án véglegesítettük. Az URBS Ingatlan Kft. tájékoztatása szerint az alaprajzok 2023. március 12-én a földhivatalhoz benyújtásra kerültek.


Kuti Zoltán: Tisztelt Önkormányzat, kedves Polgármester Asszony! kérdéseim már arra a szakaszra vonatkoznak, amikor a jelenleg önkormányzati tulajdonú bérlemény (Budai vár) vételárának megállapítása fog zajlani: – 2022 november 22-én jelent meg a honlapjukon a lakáson a bérlő által végzett értéknövelő beruházások igazolásának mikéntje, én a következő héten be is vittem az ügyfélszolgálatra egy paksamétát (felújítási engedély, számlák) , de akkor ügyintézőjük még nem tudott a dologról, úgyhogy érdeklődnék, hogy ezek befogadására mikor lesznek felkészülve – Polgármester asszony személyesen említette nekem, hogy van egy másik tényező is, amely a forgalmi érték megállapítása után még befolyásolja (csökkenti) a vételárat, ez pedig a bérleti viszony hossza, „évi 1%”, tehát minimum 25 év bérleti viszony esetén további 25% engedmény jár. Ezt én a lakástörvényből nem tudtam kiolvasni, kérem tehát, hogy szíveskedjenek ezt megerősíteni, illetve erről egy példát ha bemutatna egy egyszerű matekon keresztül. Például: – mondjuk 100 M Ft az értékbecslő által megállapított mai forgalmi érték – 3 M Ft-ról bemutatok engedélyezett felújítási/korszerűsítési számlákat – több mint 25 éve vagyok bérlő – a megállapított vételárat egyösszegben fizetem meg (5% további engedmény a lakástörvény alapján) MENNYI LESZ ÍGY A FIZETENDŐ ÖSSZEG? – mi a helyzet a NAV-nak fizetendő vagyonszerzési illetékkel, ami a forgalmi érték 4%-a, és egy hasonló forgalmi értékű lakás esetében ez is komoly tétel, és tudjuk, hogy ebben a témában az önkormányzati testületi döntésnek is szerepe van, hogy az adásvétel minek fog számítani, tehát illetékmentes lesz-e, vagy sem. válaszaikat előre is megköszönve üdvözlettel: Kuti Zoltán

Válasz
: A vételárat több a Lakástörvényben meghatározott tényező befolyásolja.A forgalmi értéket ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg, melynek során a Lakástörvény 52. § (1) bekezdése alapján a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékét kell figyelembe vennie, ennek során értékelni kell az alábbi tényezőket:
a) az épület településen belüli fekvése;
b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;
e) a lakottság ténye
figyelembevételével kell megállapítani.”
Az önkormányzati bérlakás lakottsága számos tényezőtől függ, melynek értékeléséhez az ingatlanpiaci tapasztalatok nem nyújtanak megalapozott segítséget, így az önkormányzatnak kell megállapítania azt, hogy a lakottság ténye miként veendő figyelembe az önkormányzati bérlakásnak a Lakástörvény szerinti vételi jog jogosult részére történő elidegenítése esetén. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a 331/2022. (X. 20.) önkormányzati határozatával rendelkezett arról, hogy a lakottság ténye a vételár meghatározása során miként veendő figyelembe:A bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában
a vételár a forgalmi érték
eléri vagy meghaladja a 25 évet
75%-a
eléri vagy meghaladja a 24 évet
76%-a
eléri vagy meghaladja a 23 évet
77%-a
eléri vagy meghaladja a 22 évet
78%-a
eléri vagy meghaladja a 21 évet
79%-a
eléri vagy meghaladja a 20 évet
80%-a
eléri vagy meghaladja a 19 évet
81%-a
eléri vagy meghaladja a 18 évet
82%-a
eléri vagy meghaladja a 17 évet
83%-a
eléri vagy meghaladja a 16 évet
84%-a
eléri vagy meghaladja a 15 évet
85%-a
eléri vagy meghaladja a 14 évet
86%-a
eléri vagy meghaladja a 13 évet
87%-a
eléri vagy meghaladja a 12 évet
88%-a
eléri vagy meghaladja a 11 évet
89%-a
eléri vagy meghaladja a 10 évet
90%-a
eléri vagy meghaladja a 9 évet
91%-a
eléri vagy meghaladja a 8 évet
92%-a
eléri vagy meghaladja a 7 évet
93%-a
eléri vagy meghaladja a 6 évet
94%-a
eléri vagy meghaladja a 5 évet
95%-aPélda által szemléltetve:
amennyiben 100.000.000.- Ft összegben kerül megállapításra a forgalmi érték, abból 3.000.000.- Ft az értéknövelő beruházások összege, tehát 100.000.000.- Ft – 3.000.000.- Ft = 97.000.000.- Ft.
A fenti számítás értelmében 97.000.000.- Ft mínusz 25 %, tehát a forgalmi érték 75%-a 72.750.000.- Ft.
A Lakástörvény 47. § (3)-(7) bekezdései szerint:
„47. § (3) A vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték
a) 100 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában 5 év és 25 év közötti;
b) 15 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában eléri vagy meghaladja a 25 évet.
(4) A (3) bekezdés a) pontjától eltérően a vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték legalább 35, legfeljebb 50 százaléka abban az esetben, ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony a 29. § szerinti csere útján jött létre és a csere során tulajdonjogot cseréltek bérleti jogra, valamint a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában nem éri el a 25 évet.Tehát a továbbiakban levonásra kerül a 72.750.000.- Ft összegből a 25 évet meghaladó időtartamnak megfelelő 85%, ennek alapján a vételár 10.912.500.- Ft, amelyből egy összegben való megfizetése esetén a jogosultat további 5 százalék árengedmény illeti meg, ha egyösszegben történik a kifizetés. Ez esetben 10.366.875.- Ft megfizetésével jut a lakáshoz a jogosult.
Az illetékfizetési kötelezettség szabályait a mindenkor hatályos illetéktörvény, ma az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) foglalja össze. Ennek értelmében az Itv. határozza meg, hogy melyek az illetékfizetési kötelezettség esetei, mikor jár illetékmentesség a vagyonosodó félnek, illetve milyen illetékkedvezmények igénybevételére van lehetőség. A Lakástörvény módosításakor jogalkotói szándék a vételi jog gyakorlásának biztosítására irányult, a jogalkotó az illetékkötelezettség kérdéskörét e tekintetben figyelmen kívül hagyta, a vételi joghoz kapcsolódóan illetékről való rendelkezés nem született, mindez azonban nem változtat a fent írt tényeken. Illetékszabályokról változatlanul az Itv. rendelkezhet, annak hatályos szabályai között azonban a vételi joggal kapcsolatos rendelkezést nem találunk, ennek értelmében a vételi jog gyakorlása esetén a fizetendő vagyonszerzési illeték mértéke a megállapított forgalmi érték 4%-a.


Szilágyiné Csató Judit: Kedves levelemet olvasó önkormányzati Munkatárs, Szilágyiné Csató Judit Országház utcai lakos vagyok. Írok néhány kérdést a lakásvásárlással kapcsolatban, bár szerintem kérdések nélkül is biztosan el fogja mondani Polgármester asszony, hogy hány ház lett már felmérve, mennyi lett beadva a Földhivatalhoz, hány épületnél készült el az alapító okirat és hány lakásban jártak már az értékbecslők?! Kérdéseim: 1. Az alapító okirat megszövegezésének mely fázisában fogják bevonni a leendő lakás tulajdonosokat? 2. Miért szeretné az önkormányzat a padlástereket és a pincéket önkormányzati tulajdonban tartani? 3. Ha a padlástereket önkormányzati tulajdonban fogják megtartani, akkor remélem a fedélszék felújításokat, héjazat cseréket is megtartják önkormányzati tulajdonban és nem lőcsölik rá a társasházakra, mint közös tulajdont! 4. Ha a pincék sem maradnak közös tulajdonban, akkor a mostani-lakásokhoz tartozó rekeszeket bérelnünk kell majd az önkormányzattól? 5. Miért nem jó az önkormányzatnak, ha a padlásterek közös tulajdonba kerülnének és ha hasznosíthatók lennének, akkor a társasház hasznosítaná azokat és az önkormányzat a tulajdonrésze arányában részesülne a padlás eladási árából? 6. Az értékbecslésnél, a vételár megállapításánál milyen módon fogják figyelembevenni a lakottság tényét? A forgalmi érték hány százaléka lesz a vételár egy 1985-ös bérlő esetében? 7. Milyen formában fogja az önkormányzat kártalanítani a hivatal késlekedéseiből eredő károkért a leendő lakást vásárló bérlőket? Nem közvetlenül a lakásvásárláshoz kapcsolódik, de engem nagyon érdekel, hogy hogyan áll Bayer Zsolt bírósági ügye? Azt is szeretném tudni, hogy az önkormányzat azt a régi bérlőt is perbe vonta-e, aki Bayer Zsolttal elcserélte a lakását? Szintén nem közvetlenül a lakásvásárlásokhoz kapcsolódik, de mindig meg szerettem volna kérdezni, hogy az önkormányzatnak évente hány millió forintjába kerül a Lakásügynökség fenntartása és idáig hány szerződést kötött az ügynökség? Válaszaikat előre is köszönöm és találkozunk március 28-án, Üdvözlettel: Szilágyiné Csató Judit

Válasz
:Az URBS Ingatlan Kft. tájékoztatása szerint 2022 április és október közötti időszakban teljes körűen felmért 38 db épület státuszjelentése elérhető az Önkormányzat honlapján. A 2023. március 24. napjáig összesen 13 épület tekintetében kerültek az illetékes hivatalhoz záradékolás céljából benyújtásra a szintenkénti alaprajzok, az első ízben záradékolt épületek (összesen 8 épület) vonatkozásában készülnek jelenleg a társasházi alapító okiratok. Értékbecslés a mai napig négy lakásra vonatkozóan készült, amely lakások korábban alapított társasházban találhatók, ezen lakások esetében társasházalapítás nem volt szükséges. Az alapító okirat elkészítését követően, annak tervezetéről tart egyeztetést a leendő tulajdonos bérlőkkel az okiratszerkesztő jogi képviselő.
A jelenleg kizárólagos önkormányzati tulajdonú épületekben jogszabályi felhatalmazás alapján kizárólag a jogszerűen bérelt lakások megvásárlására jogosult a lakás bérlője, amennyiben a megvásárlás feltételei fennállnak. Egyéb ingatlanok, ingatlan-részek tekintetében az Önkormányzatnak nincs elidegenítési joga és kötelezettsége. A padlásterek területének tulajdonjoga nem érinti az épületek egyes részeit, miként egy meglévő társasházban egy esetleges tetőjavítás, tetőhéjazási munka sem az esetlegesen beépített tetőtér tulajdonosának a feladata. A társasházakban kialakuló egyes, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok, pl. pincék, más tárolók hasznosítására vonatkozóan az Önkormányzat külön döntés értelmében fog eljárni, a mai napig arra vonatkozó döntés nem született, hogy ezen ingatlanok miként kerülnek majd hasznosításra. A vételi joggal érintett lakásokon felüli egyéb és kérdéses ingatlanok, mint önkormányzati vagyon a közvagyon részét képezik, azokat elajándékozni, átengedni ezen keretek között nincs lehetőség.
A Képviselő-testület a 331/2022. (X. 20.) önkormányzati határozatával rendelkezett arról, hogy a lakottság ténye a vételár meghatározása során miként veendő figyelembe.A bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában
a vételár a forgalmi érték
eléri vagy meghaladja a 25 évet
75%-a
eléri vagy meghaladja a 24 évet
76%-a
eléri vagy meghaladja a 23 évet
77%-a
eléri vagy meghaladja a 22 évet
78%-a
eléri vagy meghaladja a 21 évet
79%-a
eléri vagy meghaladja a 20 évet
80%-a
eléri vagy meghaladja a 19 évet
81%-a
eléri vagy meghaladja a 18 évet
82%-a
eléri vagy meghaladja a 17 évet
83%-a
eléri vagy meghaladja a 16 évet
84%-a
eléri vagy meghaladja a 15 évet
85%-a
eléri vagy meghaladja a 14 évet
86%-a
eléri vagy meghaladja a 13 évet
87%-a
eléri vagy meghaladja a 12 évet
88%-a
eléri vagy meghaladja a 11 évet
89%-a
eléri vagy meghaladja a 10 évet
90%-a
eléri vagy meghaladja a 9 évet
91%-a
eléri vagy meghaladja a 8 évet
92%-a
eléri vagy meghaladja a 7 évet
93%-a
eléri vagy meghaladja a 6 évet
94%-a
eléri vagy meghaladja a 5 évet
95%-aAz 1985-től folyamatosan fennálló vételi jogviszony vonatkozásában az érintett lakás vételára a megállapított forgalmi érték 75%-ának megfelelő összeg (a lakottság tényének fentiek szerinti figyelembevételével) és ezen felül, az így kiszámított összegből a 25 évet meghaladó időtartamnak megfelelő 85% kedvezménnyel megállapított összeg jelenti a vételár összegét, amelyből egy összegben való megfizetése esetén a jogosultat további 5 százalék árengedmény illeti meg.
Az esetleges késedelemből eredő károk megtérítéséért a károkozó a polgári jog szabályai szerint felel, a károsult ennek értelmében érvényesítheti igényét.
A lakásvételhez kapcsolódó közösségi meghallgatáson egyéb, nem lakásvételhez kapcsolódó kérdés megválaszolása nem áll módjában az Önkormányzatnak, a meghallgatás célja a lakásvételi kérdésekben történő tájékoztatás nyújtása, a tisztánlátás segítése a folyamatban. Egyebekben, egyéb tekintetű kérdésekben és ügyekben az érintett kérelemmel fordulhat az Önkormányzathoz tájékoztatás, illetve ügyintézés céljából.


Novák Péter Frigyes: Tisztelt Budavári Örnkormányzat! Az alábbi kérdéseket szeretném feltenni, az Önkormányzati lakások megvásárlásával kapcsolatban, a lakossági fórumon. 1. Miért ilyen nehézkes, a közbeszerzési eljárással vállalkozót találni a felmérésekhez? Illetve a nyertes vállalkozóval kötött szerződésben szereplő határidőt miért nem tudják betartatni? 2. Tudnak e konkrét idő intervallumokatat mondani, a lakások felmérésére, a társasházzá nyílvánítás idejére, a vételi ár megállapítására? 3. A kettes kérdéshez kapcsolódóan az idevonatkozó törvényekben előírt határidők elmulasztása miatt, lehet e panasszal vagy jogorvoslattal élni az Állammal szemben? Vagy az Állam és az Önkormányzat egymásra mutogatása zajlik? 4. Tekintve hogy a tárolót, gangot stb az Önkormányzat a tulajdonában akarja tartani, hogyan képzeli el ezen helyiségeknek a fenntartását, használatát, takarítását stb.? Üdvözlettel, Novák Péter Frigyes

Válasz: Az új közbeszerzés kiírása folyamatban van, a kiírás várhatóan hamarosan megjelenik és remélhetőleg kellő számú pályázat beérkezése várható. A kezdeti kiírásokat követően számos tapasztalat mentén remélhető egy sikeresebb eljárás lefolytatása, több jelentkezővel.
A szerződésben rögzített határidők betartása a cél, azonban azt számos tényező, váratlan körülmény nehezíti, pl. egyes épületekben nem lehetséges lezárni a felmérési folyamatot, mert vannak bérlők, akik nem tartózkodnak életvitelszerűen a lakásban vagy nem engedik be a felmérő cég munkatársait, egyes épületeknél a felmérés közben kiderül, hogy telekhatár kiigazítás szükséges, amely meghosszabbítja az eljárásokat.
A felmérő cég tájékoztatása alapján a felmérés teljes körű befejezését követő 60 napon belül készülnek el a felmért épület szintenkénti alaprajzai, azok egy-két hét alatt egyeztetésre, összevetésre kerülnek a bérleti joganyaggal, majd a rajzok véglegesítésre kerülnek és a felmérő cég benyújtja azokat záradékolásra az illetékes hivatalhoz. A záradékolás ideje maximum 60 nap. A záradékolt alaprajzok elkészültét követően a felmérő cég által benyújtásra kerül a komplett műszaki dokumentáció, amelynek alapján a megbízott jogi képviselő elkészíti az alapító okiratot. Az alapító okirat elkészítését követően, annak tervezetéről tart egyeztetést a leendő tulajdonos bérlőkkel az okiratszerkesztő jogi képviselő. Az alapító okirat tartalmát valamennyi érintett tulajdonosi várományos bérlő megismeri az okirat alapító általi végleges elfogadását, aláírását és földhivatali benyújtását megelőzően. Értékbecslés elkészítésére akkor van lehetőség, amikor az egyes ingatlanok (lakások) önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. Az ingatlanforgalmi értékbecslést követően a Képviselő-testület döntése értelmében történik a forgalmi érték és vételár közlése az érintettel, aki ennek alapján egyoldalú nyilatkozatával gyakorolhatja vételi jogát a közléstől számított hat hónapon belül.
Az esetleges késedelemből eredő károk megtérítéséért a károkozó a polgári jog szabályai szerint felel, a károsult ennek értelmében érvényesítheti igényét.
A jelenleg kizárólagos önkormányzati tulajdonú épületekben jogszabályi felhatalmazás alapján kizárólag a jogszerűen bérelt lakások megvásárlására jogosult a lakás bérlője, amennyiben a megvásárlás feltételei fennállnak. Egyéb ingatlanok, ingatlan-részek tekintetében az Önkormányzatnak nincs elidegenítési joga és kötelezettsége. Azok az önálló ingatlanként kialakítható lakások, tárolók, tetőterek, amelyek építészeti és jogi szabályok értelmében az önálló ingatlan kialakítási feltételeinek megfelelnek, önálló helyrajzi számú ingatlanként kerülnek nyilvántartásba vételre a tárasházon belül. A jogszerűen bérelt lakást az arra jogosult megvásárolhatja, az ezen feltételnek meg nem felelő minden más ingatlan önkormányzati tulajdonban marad azzal a különbséggel, hogy önálló helyrajzi számon lesz nyilvántartva. Ezen ingatlanok kezelése, fenntartása az Önkormányzat feladata, az Önkormányzat, mint társasházi tulajdonostárs rendelkezik az egyes ingatlanaival a társasházban. Azon ingatlanrészek, amelyek az önálló ingatlan fogalmát nem merítik ki, önálló ingatlanként nyilvántartásba nem vehetők, pl. gang, folyosó, kert, stb. társasházi közös tulajdonba kerülnek és ezek fenntartása a jövőben a társasház feladata.