Állampolgári Tanács

Alakul az I. kerületi Állampolgári Tanács! 

Az Állampolgári Tanács egy olyan meghatározó kerületi lakossági fórum,
  • ahol közvetlenül megjelenik a lakosok véleménye;
  • ahol a helyi ügyeket demokratikus vitában, konszenzust keresve dolgozzuk fel;
  • amely az Önkormányzattal partnerségben tervezi meg a kerület jövőjét.

Első találkozónkról készült közvetítést felvételt itt nézhetik vissza: https://www.facebook.com/events/845513453013824

Részletes információkat az alakuló fórumról pedig a Várnegyed 13., júliusi számában megjelent interjúból tudhatnak meg, amit ide kattintva tölthetnek le online formátumban.

A Tanáccsal kapcsolatos, eddig felmerülő lakossági gyakori kérdésekre pedig itt kaphatnak választ: Kérdések – Válaszok

A Várnegyed 2021/21. számában jelent meg egy ismeretterjesztő cikk az állampolgári tanácsokról: miért jó, ha egy ilyen intézményesül és működik egy önkormányzatban. A cikk ezen a linken elérhető: Varnegyed-21.szam-2021.

 

Előkészítő Állampolgári Tanács – ajánlás az önkormányzatnak

 

Az I. kerületi Állampolgári Testület

A Budavári Önkormányzat állampolgári tanácsa I. kerületi Állampolgári Testület (továbbiakban ÁT) néven működik.

Az ÁT a polgárok önkéntesen működő, független csoportja, amelynek célja, hogy befolyásolja az önkormányzat terveit és döntéseit, hidat képezzen a helyi polgárok és az önkormányzat között és függetlenül képviselje a helyi polgárok érdekeit és igényeit a döntéshozók felé.

Az ÁT az I. kerület közügyeivel foglalkozik, kiemelten a környezetvédelem, a városfejlesztés (idegenforgalom és közlekedés), a népjólét, a szociális ügyek, az oktatás, a kultúra, a városüzemeltetés és a társadalmi innováció témáit érintő kérdésekkel.

 

Az ÁT működését meghatározó értékek

Az ÁT működését meghatározó értékek a függetlenség, megbízhatóság, stabilitás, együttérzés, tisztesség, felelősség, életközpontúság (humanizmus), esélyegyenlőség, és biztonság. Az ÁT a működése során a közérdeket, a helyi értékeket, a problémák megoldását, és az életminőség javítását tartja szem előtt, hangsúlyt fektetve a generációk közötti párbeszédre és a helyi értékek megőrzésére a folyamatosság fenntartása mellett. Az ÁT a problémamegoldásra és az életminőség javítására fókuszál és pragmatizmus, a két lábbal a földön járás jellemzi. Az ÁT a helyi lakosok és minden érdeklődő számára átláthatóan működik.

 

Az ÁT működése

Az ÁT évente minimum 4 alkalommal ülésezik, az üléseket az ÁT választott tisztségviselői hívják össze. Az ÁT üléseit külsős facilitátor vezeti le. Az ÁT ülésein minden alkalommal részt vesz az I. kerületi Önkormányzat legalább egy munkatársa. Az ÁT tagságát ideiglenesen (mint meghívott vendég) kiegészíthetik az adott ügy érintettjeinek képviselői, valamint az adott terület szakértői.

Az ÁT működésének átláthatóságát, valamint a kapcsolattartást a kerület polgáraival különböző külső kommunikációs csatornák, többek között az önkormányzat hivatalos kommunikációs felületei biztosítják. Az ÁT belső kommunikációját az önkormányzat támogatja, ahhoz eszközöket, felületet biztosít. A tagok személyével kapcsolatos, a szervezeti működést nem érintő információkra vonatkozóan az ÁT tagjainak titoktartási kötelezettsége van.

 

Az ÁT tagsága

Az ÁT tagjának nyitottnak, a kerület és az ÁT működése iránt elkötelezettnek, és felelősségteljesnek kell lennie. Az ÁT tagja lehet bármely választókorú, a kerületben lakcímkártyával rendelkező vagy életvitelszerűen itt élő lakos nemtől, kortól, vallási felekezettől, iskolai végzettségtől, foglalkozástól függetlenül, aki nyilatkozik arról, hogy a közügyek alakításában részt vehet. Az ÁT tagságának kiválasztásakor a helyi lakosság nem, kor, és lakóhely szerinti lehető legjobb reprezentációjára kell törekedni.

Az ÁT páratlan számú tagsággal rendelkezik, 15-21 fő között.

Az ÁT tagsága sorsolással kerül kiválasztásra azon jelentkezők közül, akik a kerületben lakcímkártyával rendelkeznek vagy életvitelszerűen itt élnek, és motivációs levelüket elküldik a nyílt pályázatra. A sorsolásba bekerülőket az ÁT tagjai választják ki a jelentkezők közül, a motivációs levél alapján. A pályázó a jelentkezéskor vállalja, hogy amennyiben mandátumhoz jut, az ÁT tagjaként neve és fotója megjelenhet az önkormányzat kommunikációs felületein.

Az ÁT tagjainak mandátuma 2 évre szól és a tudásátadás érdekében a tagok felel szakaszosan cserélődik. Az első ÁT megalakulásakor tagjainak fele 12 hónapos, másik fele 24 hónapos mandátummal kerül kisorsolásra. A továbbiakban minden tag azonos időtartamú mandátummal rendelkezik.

Az ÁT megalakulását az első ÁT ülésen 6 tanácsadó segíti. A tanácsadók az I. kerületi Állampolgári Tanácsot előkészítő testület tagjai közül kerülnek ki, önkéntes alapon. Ezek a  tanácsadók nem rendelkeznek automatikusan ÁT tagsággal  de részt vehetnek a nyílt pályázaton, amennyiben megfelelnek a kiírás kritériumainak.

 

Az I. kerületi Állampolgári Tanácsot előkészítő testület tagjai

 

 

Állampolgári testület[i] – előkészítő műhelysorozat rövid leírás

 

2021 őszén már több budapesti önkormányzat programjában találhattunk valamilyen részvételi demokráciát támogató eszközt. Több kerületben és a fővárosi önkormányzatban is készül részvételi vagy közösségi költségvetés (pl. Kispest, Óbuda, Budafok stb.), és számtalan közösségi tervezéssel létrejövő fejlesztést találunk (a budapestdialog.hu oldalát böngészve több mint 50 már megvalósult önkormányzati közösségi tervezésről olvashatunk). 2020-ban lezajlott az első budapesti közösségi gyűlés a klímastratégiával kapcsolatban, és éppen most folyik a második előkészítése, amelynek témája: Budapest Európában.

A részvételi demokrácia szempontjából történelmi jelentőségű projektbe fogott a Budavári Önkormányzat: Magyarországon először egy állampolgári testületet előkészítő folyamat kezdődött a HAND Szövetséggel partnerségben. Az állampolgári testület (ÁT) a részvételi demokrácia egyik megvalósulási formája, ami lehetőséget nyújt a polgároknak a közvetlenebb beleszólásra a helyi közügyekbe. Jó eszköz arra, hogy a mára bürokratikussá, átláthatatlanná vált – ­és így elidegenítő –helyi szintű döntéshozatalt megpróbálja közelebb vinni az állampolgárokhoz.

A 2011-es önkormányzati törvény 6. §-a kimondja, hogy a „helyi önkormányzat feladatai ellátása során: támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles állampolgári részvételt”. Egy ÁT éppen ezt az állampolgári részvételt valósítja meg: ideális esetben olyan kerületi fórum és intézmény lehet, amelynek munkáját az önkormányzat elismeri, és ahová az őt érintő kérdésekben a lakosság véleménye becsatornázódhat. E kérdések megtárgyalása során pedig lehetőséget biztosít a demokratikus párbeszédre, vitára és a konszenzusos döntéshozatalra. Tagsága általában 15­-35 fő, összetételében törekszik az érintett terület lakosságának demográfiai reprezentálására.

A 2020 októberében induló projekt célja a demokratikus részvétel erősítése egy állampolgári testület létrehozásán keresztül. A Budavári Önkormányzat és a HAND Szövetség partnerségében folyó projekthez a forrásokat az Open Society Initiative for Europe Working Together to Improve Governance and Anticorruption (Közösen a kormányzás és a korrupció elleni küzdelem javitásáért) pályázata biztosította.

 

Az őszi műhelysorozat előkészítése, a résztvevők kiválasztása

A projektet első nyilvános rendezvénye a 2021. június 30-án szervezett nyilvános tájékoztató fórum volt. A kerületi lakosok augusztus 10-ig tudtak jelentkezni az ÁT-hez előkészítő javaslatokat kidolgozó munkacsoportba (online és a Várnegyed Magazin július 22-i és augusztus 4-i számában megjelent jelentkezési lap kitöltésével). A jelentkezőknek fel kellett sorolniuk, hogy milyen helyi közügyek foglalkoztatják őket, és miért szeretnének az előkészítő csoport munkájában részt venni. A budavári állampolgári testület előkészítése négy ülésen zajlott október–november folyamán. A jelentkezőknek mind a négy ülésen részt kellett venniük. Ezzel kívántuk biztosítani, hogy az előkészítő testület javaslata, amelyet az önkormányzat számára megfogalmaz, legitim legyen.

A 73 jelentkezésből 65 volt érvényes. Nyolc jelentkező kiesett visszalépés, a jelentkezési lap hiányos kitöltése miatt, vagy azért, mert a jelentkező nem kerületi lakos volt.

A HAND projektcsapata a Budavári Önkormányzat Civil Kapcsolatok Referenseivel közösen választott ki 20 jelentkezőt nem, kor, lakhely szerinti minél nagyobb diverzitásra törekedve. Mivel közülük öten a műhelymunka indulása előtt visszaléptek, a 10 fős várólistán szereplők léptek a helyükre (a demográfiai adatok figyelembevételével). Mivel a résztvevők négy szombatjukat áldozták a projektmunkára a HAND szövetséggel, szerződés alapján 30 ezer forintos díjazást kaptak a pályázati forrásból.

 

Első műhely

A műhelymunka a Vízivárosi Klubban folyt, és 2021. szeptember 25-én egész napos csapatépítéssel indult. Az egész őszi folyamatról, a résztevők kiválasztásáról, a projekt céljáról, menetéről Takács Emőke, a HAND projektkoordinátora tartott rövid bevezető előadást. Bihari György, az önkormányzat civil kapcsolatok referense bemutatta, hogy milyen érdekérvényesítő lehetőségek, csatornák állnak a helyi lakosok rendelkezésére, milyen fórumokon kommunikál velük a Budavári Önkormányzat. Ezek az információk segítették a csoport tagjait abban, hogy el tudják helyezni az ÁT-t az önkormányzati működés rendszerében.

Ezután a két facilitátor, Mihalkó Viktória és Nagy Balázs (Anthropolis Egyesület) játékos egyéni- és csoportfeladatokkal támogatta, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást, és kialakuljon a csoportkohézió. A csoport tagjai közösen alakították ki a közös munka szabályrendszerét, és megbeszélték, ki mit vár a közös munkától.

Ezután két esettanulmányon keresztül megismerkedtek a közösségi filozófia alapjaival, foglalkoztak a csoportidentitással és gyakorolták az érvelést, egymás meggyőzését is. Mindez elősegítette, hogy csoport a négy foglalkozás végére közösen elfogadott, konszenzuson alapuló javaslatot készíthessen az ÁT működéséről.

dr. Németh Mónika aljegyző az önkormányzat működéséről, illetékességi területeiről, hatásköréről szóló délutáni előadása hozzájárult a hivatali működés logikájának jobb megértéséhez.

A foglalkozás végén a résztvevők a részvételi demokráciával, annak eszköztárával, a már létező külföldi állampolgári testületek működésével foglalkozó tudományos igényű cikkeket, szövegeket kaptak otthoni feldolgozásra.

 

Második műhely

A 2021. október 9-i műhelymunka során a csoport tagjai azt elemezték, milyen ügyekkel foglalkozzon és milyen értékek mentén dolgozzon majd az ÁT.

A két, másfél órás szekciót indító előadásában Kiss Gabriella (Budapesti Corvinus Egyetem) a részvételi demokrácia elveit és gyakorlatát, majd Veress József (Budapesti Corvinus Egyetem) három külföldi példát (Lengyelország – Gdańsk, Nagy-Britannia és New York) mutatott be. Ezután Bihari György ismertette, hogy a helyi lakosokat leggyakrabban foglalkoztató közügyek kapcsán milyen hatáskörük van a helyi önkormányzatoknak. Ezt követően a tagok a 73 jelentkező által megadott, közel 40 ügyet tartalmazó ügylistát elemezték mint a kerület kiemelten fontos témáit. Csoportmunkában válogatták szét az ügyeket, kategóriákat alkottak, majd ezeket egymásnak bemutatva, érveléssel alátámasztva konszenzussal alkották meg az ÁT működése szempontjából legfontosabb kategóriákat: környezetvédelem, városüzemeltetés, városfejlesztés, népjólét, társadalmi innováció, városüzemeltetés. A következő feladatban ezeken a kategóriákon belül súlyozták az ügyeket. A végső listát egy ügytérképen grafikusan jelenítettük meg (ez látható a fenti képen).

A következő szekcióban az ÁT működését megalapozó értékeken volt a hangsúly. A kiscsoportos munka eredményét közösen megvitatva állították össze a legfontosabbnak tartott értékek listáját: megbízhatóság,         stabilitás, együttérzés, tisztesség, felelősség, helyi értékek (szem előtt tartása), generációk közötti párbeszéd, életközpontúság (humanizmus), „két lábbal a földön” szemlélet, pragmatizmus, közérdek, problémamegoldás, esélyegyenlőség, biztonság, életminőség javítása, értékmegőrzés – folyamatosság, átláthatóság.

A csoporttagok „házi feladatot” is kaptak. Pataki György: Bölcs Laikusok című tudományos cikke és a bemutatott a külföldi példák figyelembevételével négy kérdésről kellett véleményt mondaniuk az ÁT munkája kapcsán:

  1. Hányan legyenek a testületben?
  2. Kik lehetnek a tagok?
  3. Van-e rotáció, és az hogyan működik? Lehet-e valaki újra tag?
  4. Ki, hogyan, mennyi időre választja ki a tagokat?

 

Harmadik alkalom

  1. október 30-án a munka a már szokásos módon rövid emlékeztető prezentációval kezdődött. A csoport tagjai még egyszer megbeszélték, közösen módosították, egyértelműbbé tették az értékek listáját.

Ezután kiscsoportokban dolgozva rajzos formában jelenítették meg, milyen az ideális ÁT-tag. A rajzokat bemutatva összefoglalták elképzeléseiket az ideális tagról, majd közösen megalkották és rendszerezték a szempontokat, amelyeket a leendő ÁT-tagoknak követniük kell.

A következő blokk a kiválasztás menetére koncentrált. Mindenki választott egyet a „házi feladatban” bemutatott külföldi példák közül, és azt a kiscsoportokban elemezték. Ez indította el a közös gondolkodást arról, hogy milyen módszerrel válasszák ki az intézményesülő állampolgári testület tagjait. Két elképzelés alakult ki:

  1. A) verzió:

Az önkormányzat nyílt pályázatára jelentkező helyi polgárok közül sorsolással döntik el, ki kerül be a testületbe. Azért, hogy az előkészítő csoport által összegyűjtött tudást az első testület tagjai megismerhessék és felhasználhassák, többféle megoldás körvonalazódott:

  • A kisorsolt tagok az előkészítő csoport munkadokumentációit és az önkormányzat civil referensének tapasztalatait felhasználva kezdik meg a munkájukat.
  • Az előkészítő csoport az önkormányzattal együttműködve nyílt pályázatot fogalmaz meg, és a sorsolással kiválasztott testület tagokkal az előkészítő csoport kiválasztott képviselői konzultálnak, hogy a kezdeti időszakban segítsék a munkájukat.
  1. B) verzió:

Az előkészítő csoport egy része az első állampolgári testület tagja lesz, biztosítva a tudástranszfert, azonban mandátumuk rövidebb lesz, mint az önkormányzat nyílt pályázatára jelentkezők közül sorsolással kiválasztott tagoké.

 

Negyedik alkalom

Mivel az előkészítő csoport tagjainak mandátuma a november 13-i műhelymunkával véget ért, fontos feladat volt egy írásbeli ajánlás elkészítése. A facilitátorok előzetesen összefoglalták egy dokumentumban a már meghozott tartalmi döntéseket, és gondosan előkészítették minden nyitott tartalmi kérdés megvitatását és lezárását. Köszönhetően az előkészítésnek és a már összeszokott csapat fegyelmezett munkájának, sikerrel zárult a folyamat.

Az első blokkban öt témában hozott döntést a csoport:

  • ki lehet az ÁT tagja,
  • hogyan legyen biztosítva az ÁT-tagok motiváltsága,
  • milyen elven működjön az ÁT tagsága (az előző alkalom végére körvonalazódott javaslatok közüli választás),
  • a tagság mandátumának időtartama,
  • az előkészítő csoport és az első ÁT viszonya (a tudástranszfer biztosítása).

Az ÁT-hez kapcsolódó kommunikációról szóló második blokkot Bihari György civil referens rövid prezentációja vezette be az önkormányzat kommunkációs felületeiről. A kommunikációról szóló második blokkot Bihari György civil referens rövid prezentációja vezette be az önkormányzat kommunikációs felületeiről. A csoporttagok egyetértettek, hogy a transzparencia biztosítása az intézményesülő testület munkájában, a tagok közötti együttműködésben, valamint az önkormányzattal és a lakosokkal folyó kommunikációban kiemelten fontos feladat. A külföldi példák segítséget adtak a testület működésével kapcsolatos kérdések megtárgyalásában: hányszor ülésezzen az ÁT egy évben, ki hívja össze és vezesse le az üléseket, szükség van-e külső facilitátorra?

Végül gyors ötletelés után a leendő testület elnevezéséről is szavaztak az előkészítő csoport tagjai: több lehetőség közül az állampolgári testület nyerte el a legtöbb tag tetszését.

A záró visszajelző körben mindenki nagyon pozitívan értékelte az egész időszak alatt végzett közös munkát. Ahhoz, hogy létrejöjjön egy intézményesült állampolgári testület a kerületben, az előkészítő műhelysorozat eredményeként kidolgozott javaslat jól használható alapot ad. A résztvevők kifejezték reményüket, hogy az előkészítő javaslatba fektetett munka nem vész kárba. Az előkészítő csoportból többen is jelezték, hogy amennyiben megnyílik a pályázat, jelentkezni fognak, és részt kívánnak a kerületi állampolgári testület munkájában.

A részvételi folyamatokkal kapcsolatban szokás kiemelni, hogy azok sikere nem csupán a végeredményben mérendő, de maga a folyamat legalább olyan fontos! A közös munka, az egymástól tanulás, a sajátunktól eltérő vélemények megismerése és elfogadása, a közösségi élmény fontossága az egész projektcsapat nagy örömére az előkészítő műhelymunkában résztvevő I. kerületi lakók visszajelzéseiben is megjelentek. Ezúton is köszönjük a résztvevőknek a lelkesedést és a sok munkát, ami lehetővé tette, hogy az őszi folyamat sikerrel záruljon.

 

[1]     A magyar nyelvű szakirodalom „állampolgári tanácsnak” hívja a módszert, azonban az előkészítő folyamat során a csoporttagok az „Állampolgári Testület” elnevezés mellett döntöttek, így ebben az összefoglalóban is ez a megnevezés.

Szöveg: Bihari György
Képek: Bankó Gábor és Bihari György