Adózási ügyek
Kérjük válasszon az alábbi felsorolás közül:
- Átvezetés/túlfizetés
- Építményadó
- Gépjárműadó
- Méltányossági kérelem
- Talajterhelési díj
- Adó és értékbizonyítvány
- Adóhatósági igazolás
- Idegenforgalmi adó
- Adók módjára behajtandó köztartozások
- Telekadó
- Önkormányzati jövedéki adó
- Adóigazgatási eljárás:
Átvezetés / Túlfizetés
Ügyleírás:
Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül erre.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége
Eljárás díja:
A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Általános ügyintézési határidő 30 nap.
A túlfizetés kiutalásával kapcsolatos döntés kézbesítése:
A túlfizetés kiutalásáról – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – döntés, határozat nem készül.
Ügyleírás ingatlannal kapcsolatos építményadó ügyekben:
Adóköteles Budapest Főváros I. kerületének illetékességi területén lévő, lakás és a nem lakás céljára szolgáló építmény. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől illetve hasznosításától függetlenül. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után került meghatározásra. Az adó mértékét és az ingatlanokra igénybe vehető kedvezményeket és mentességeket a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete tartalmazza. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.
Ügyleírás reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó ügyekben:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat rendeletével 2018. január 1-jétől adókötelessé tette az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozókat. Az adó alanya az, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa. Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg. Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete, az adó általános mértéke 12 000 Ft/m2. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése:
Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Ügyleírás:
- január 01. napjától a gépjárműadó a NAV hatáskörébe tartozik!
Jogszabályi háttér:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről.
Ügyleírás:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett (pl.: idegenforgalmi adó), valamint megfizetett helyi adóra. Ezen túlmenően a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé fizetési könnyítést az adók módjára történő behajtásra kimutatott köztartozások többségének eseteiben sem. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet kérelme alapján a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti. Tőke tartozás mérséklésére nincs mód. 2018. január 1-jétől az erre jogosult magánszemélyek (természetes személy – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is) évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetés kérelmezhetnek, ha a jogszabályban felsorolt feltételeknek megfelelnek. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az Art. hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 1.000.000 forintot. E kedvezmény a beszedett idegenforgalmi adóra szintén nem engedélyezhető.
Jogszabályi háttér:
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény,
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége
Eljárás díja:
A fizetési kedvezménnyel és adómérsékléssel kapcsolatos beadvány illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az adóhatóság a fizetési kedvezményekre és adómérséklésre vonatkozó kérelmet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el.
A határozat kézbesítése:
Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti, illetve a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Ügyleírás:
Talajterhelési díjban díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket
Jogszabályi háttér:
- évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2016 (V.26.) önkormányzati rendelete a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Talajterhelési díj bevallásának benyújtása díj-és illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése:
Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. A határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Ügyleírás:
Az önkormányzati adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, mellékletének XXI. Cím 4. pontjában foglaltak alapján illetékmentes.
Ügyintézési idő:
Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell az adóhatóságnak teljesíteni.
Az igazolás kézbesítése:
Az adóhatóság az igazolást írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az adóhatósági adóigazolás a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Ügyleírás:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) és helyi önkormányzati rendelet alapján adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Budapest I. kerület Önkormányzata illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett adóköteles vendégéjszakák szállásdíja, az adó mértéke pedig a bruttó szállásdíj 4 %-a. A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (adóbeszedésre kötelezett) szedi be. Az fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adókötelezettség magában foglalja a bejelentési, bevallási, adófizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adóbeszedési, pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítését is.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete.
Adóbevallást benyújtó személye:
Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Adóbevallás benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Adókötelezettség keletkezésének bejelentése:
Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) szálláshely üzemeltetője az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.
Az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap: Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell az adóbevallást benyújtani. Az elektronikusan benyújtható idegenforgalmi adóbevallás elérhetősége:
Fizetési határidő:
Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig – azaz a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – fizeti meg.
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az idegenforgalmi adóval kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a bejelentkezés, az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adatbejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos döntések közlése:
Az idegenforgalmi adó önadózáson alapuló adónem, így a bevallással kapcsolatos döntés (határozat) – az adókötelezettség határidőben és megfelelően történő teljesítése esetén – nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.
Adók módjára behajtandó köztartozások
Ügyleírás:
Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, végrehajtás eljárás keretében (pl. elővezetési költség). A kimutató szerv megkeresésével indul az eljárás, melyben az önkormányzati adóhatóság feladata a kintlévőség beszedésére korlátozódik. A behajtási megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő azonosításához szükséges adatokat, a behajtást kérő pénzforgalmi számlaszámát, a fizetésre kötelezett nevét és adóazonosító számát, személyazonosító adatait és lakcímét, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő döntés számát, jogerőre emelkedésének napját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, és annak a jogszabályhelynek pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi. Magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata a köztartozás beszedése végrehajtási eljárás keretében. Sikeres behajtás esetén, az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság soron kívül átutalja a végrehajtást kérő által megjelölt számlaszámra.
Jogszabályi háttér
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
- évi XCIII. törvény az illetékekről,
A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.
Benyújtó személye:
Az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) megkeresésével indul az eljárás.
Benyújtás formája és módja:
A kimutató szerv kizárólag elektronikusan, hivatali kapun keresztül vagy e-Papíron nyújthatja be megkeresését.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Az eljárás díjmentes az 1990. évi XCIII. illetékekről szóló törvény értelmében, nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.
Fizetési határidő:
A végrehajtás során a befolyt összeg az adók módjára behajtandó köztartozások idegen illetve egyéb számlára kerül.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a kimutató szerv általi megkeresést követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap. Az önkormányzati adóhatóságnak a tartozás beszedéséig, illetve az elévülési határidőig végzi a végrehajtást.
Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásával kapcsolatos értesítések kézbesítése:
Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat az írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Ügyleírás
Telekadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. Adófizetési kötelezettség a beépítetlen építési telek után is keletkezik. (Építési telek: az olyan beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető építési telek, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 33.§-ában szabályozottak szerint épülettel – feltételekkel, vagy feltételek nélkül – az adóév első napján beépíthető.) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telek ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal, kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése:
Az adatbejelentés kapcsán döntés, határozat készül. Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.
Ügyleírás:
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. Az adó alanya a magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. Magánfőzésnek minősül a párlatnak, a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása. A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére. A vámhatóság a párlatadójegyek kiadott mennyiségéről értesíti a desztillálóberendezés tárolási/használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot. Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi XCCII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége:
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél, illetve az adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a bejelentés az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Az eljárással kapcsolatos irat kézbesítése:
Az adóhatóság az iratot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az adóhatósági iratok a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Adóigazgatási eljárás
Képviselet és meghatalmazás:
Ha a törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles az eljárás megkezdése előtt igazolni. Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja is képviselheti. Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.
Jogszabályi háttér:
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtó személye:
A meghatalmazást az Önkormányzat honlapjáról is elérhető E-Önkormányzat portálon a meghatalmazott személy tudja elkészíteni.
Benyújtás formája és módja:
Az állandó meghatalmazás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az Önkormányzati Adóhatóság által meghatározott módon, az E-Önkormányzat portálon rögzíti. A beérkezett meghatalmazás feldolgozása után indíthatók a meghatalmazott által az elektronikus nyomtatványok, valamint naprakész számfejtési adatokkal elérhetők az adózási információk. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan adó rendszer elérhetősége:
Eljárás díja:
Az meghatalmazással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a meghatalmazásnak az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.
Bejelentkezés
Ügyleírás:
Az idegenforgalmi adó estében az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén (pl.: idegenforgalmi adó) az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Így ezekben az esetekben a bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.
Ha a bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget vagy jogszabály alapján az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot kell bejelenteni, akkor e bejelentés megtételére a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet, Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az adóbevallás (idegenforgalmiadó és előrehozott adófizetés) benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan adó rendszer elérhetősége
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adóbevallás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adóbevallás kapcsolatos döntés kézbesítése:
Adóbevallás kapcsán döntés, határozat nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla egyenleg értesítő keretében, vagy az e-önkormányzat portálon értesül az aktuális egyenlegéről.
Adófizetés, előrehozott adó megfizetése
Ügyleírás:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján az adót az adózó önadózással vagy az adóhatóság kivetéssel állapítja meg. Önadózás esetén az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, míg kivetéses adómegállapítás esetén az adóhatóság az adót az adózó bejelentése, bevallása alapján kivetés útján határozattal állapítja meg. Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított adót a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni. Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. Az adó megfizetésének időpontja átutalással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adóval az adózó belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén az a nap, amikor az adót postára adták. Az adózók az önkormányzatunk felé teljesítendő adókat (ha a kibocsátott csekk QR kódot tartalmazza) iCsekk mobilfizetési alkalmazással is befizethetik. Az iCsekk befizetés esetén a QR kóddal ellátott csekk mobiltelefonos alkalmazás letöltését követően annak segítségével beolvasható és befizethető. Az alkalmazás segítségével bármely bankkártyájának felhasználásával teljesítheti elektronikus vagy papír alapú számlái kifizetését a QR kód beolvasását követően. Az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán lehetőség van bankkártyával (POS) történő fizetésre, illetve az e-önkormányzat rendszeren keresztül online bankkártyás (VPOS) fizetést is lehet teljesíteni.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A. §-a alapján az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára (pl. építményadó) tekintettel előrehozott adót – önálló adónemként – fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani. Az adóbevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót – vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét – az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig. Az előrehozott adóbevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Idegenforgalmi adóban előre hozott adófizetés nem teljesíthető.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az adóbevallás (építményadó) benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan adó rendszer elérhetősége:
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az előrehozott adófizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adóbevallás kapcsolatos döntés kézbesítése:
Az előrehozott adófizetés önadózáson alapuló „önálló adónem”, így sem az iparűzési adóbevallás, sem az építményadó bevallás (egyéb esetben ez adatbejelentés formájában történik) kapcsán döntés, határozat nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.
Adó, beszedett adó befizetése
Ügyleírás:
Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított adót – ha e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik – a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.
Budapest I. kerület illetékességi területén lévő építmények (a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész) utáni építményadót, az ingatlanon elhelyezett reklámhordozók utáni építményadót, valamint a gépjárműadót az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján -március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg. Az adóbeszedésre kötelezett személy, vagyis a szálláshely szolgáltató, az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig fizeti meg (jellemzően a tárgyhónapot követő hónap 15-ig).
Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság által megjelölt számlán a befizetést jóváírják.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az önkormányzati adóeljárásokról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete
Adófizetési kötelezettség alanya:
Az adót az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
Befizetés formája és módja:
A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlanyitásra nem kötelezett adózónak postai készpénz-átutalási megbízással (csekk) vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie adóként az adóhatóság honlapján közzétett számlaszámokra. Az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán lehetőség van bankkártyával történő fizetésre (POS) is, illetve az E-Önkormányzat folyószámla egyenleg lekérdező rendszeren keresztül online bankkártyás fizetést (VPOS) is lehet teljesíteni.
Eljárási költség, illeték:
Az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás (adatbejelentés, adóbevallás, bejelentés stb.) – ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárás illeték és költségmentes. Ennek megfelelően az adóigazgatásban meghatározott adóhatósági döntések, igazolások, valamint a kezdeményezett eljárások többsége illetékmentes. Vannak azonban olyan eljárások (pl.: jogorvoslat, fellebbezés, fizetési könnyítés stb.) ahol a közigazgatási hatósági eljárásért az Illetéktörvényben megállapított illetéket kell fizetni az eljárás kezdeményezőjének. Ilyen esetekben az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja.
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint. A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint.
Az illetéket az eljárás megindításakor kell megfizetni átutalással, csekken, illetve önkormányzati adóhatóságunk ügyfélszolgálatán lehetőség van bankkártyás (POS terminál), elektronikus folyószámla lekérdező rendszerünkben pedig online bankkártyás (VPOS) befizetésre.
Illetékfizetésre kötelezett személye:
A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Ügyintézési idő:
Az adóhatóság az illetékköteles kérelem beérkezésével egyidejűleg kötelezettségként előírja a fizetendő eljárási illeték összegét az adózó folyószámláján (adószámla), és a kérelem beérkezésétől számított 10. munkanapon ellenőrzi az eljárási illetéknek az adóhatóság által közzétett illetékbevételi számlára történő megfizetését. Amennyiben az adóhatóság észleli, hogy az eljárási illetéket nem, vagy nem teljes összegben fizették be, a hiányzó illeték összegét – a mulasztási bírsággal együtt – határozatban (több azonos esedékességű ügy esetén is egy határozatban) közli az ügyféllel, azzal, hogy amennyiben fizetési kötelezettségének a határozat közlésétől számított 8 napon belül eleget tesz, akkor a mulasztási bírságot nem kell megfizetnie. Ha az ügyfél a kötelezettségének a megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság a határozat véglegessé válását követően intézkedik az eljárási illeték és a mulasztási bírság végrehajtása iránt.
Az illetékfizetéssel kapcsolatos döntés kézbesítése:
Az adóhatóság az illetékfizetéssel kapcsolatos iratokat az írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Feltételes adóbírság csökkentésének lehetősége
Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény (Art.) alapján, adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóhatóság által a hatósági eljárásban alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, vonatkozásában kerülhet sor. Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50 %-a. Lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200 %-a), ha az adóhiány bevételeltitkolással, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
- január 1-jétől az adózók számára kedvező szabályként lépett életbe a feltételes adóbírság kedvezménye, amely szerint, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond (fellebbezési határidőn belül postára adott vagy elektronikus úton elküldött, illetve szóban -személyesen- bejelentett nyilatkozattal) és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. A fellebbezésről való lemondással a határozat véglegessé válik (a lemondás nem vonható vissza), a megfizetendő adókülönbözetet az ezt követő 15. (tizenötödik) napig kell megfizetni. Adóhiánynak akkor tekinthető az adózó terhére megállapított adókülönbözet, ha azt az adózó az esedékességi időpontig pénzügyileg nem rendezte.
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
A feltételes adóbírság-kedvezményhez kapcsolódó lemondás/kérelem benyújtható az E-Önkormányzat portálon keresztül elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan adó rendszer elérhetősége:
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. A fellebbezésről történő lemondással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő a fellebbezésről történő lemondásról szóló kérelem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő harminc nap.
Az adóelőírással kapcsolatos döntés kézbesítése:
A feltételes adóbírság kedvezménye biztosításáról az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat rendelkezik, (a feltételek teljesítése esetén érvénybe lép) így erről külön határozat nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.
Gépjárműadó mentességek, kedvezmények adatbejelentése
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót fizetni. Az adó alanya főszabály szerint az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az adóztatási feladatokat az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság látja el. Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja.
Adómentesség (adatbejelentés alapján) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5.§-ában tételesen felsorolt jogesetben adható. Adókedvezmény (adatbejelentés alapján) a törvény 8.§-ában feltüntetett esetekben kérelmezhető. Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.
Jogszabályi háttér:
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet, 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről.
Benyújtó személye:
Az adó alanyának (üzembentartónak) gépjárműadó adatbejelentést lehet benyújtani adómentesség, adókedvezmény igénybevétele, szüneteltetés miatt. A benyújtó az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.
Benyújtás formája és módja:
Az adómentesség, adókedvezmény igénybevétele, illetve szüneteltetés miatti adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan adó rendszer elérhetősége:
Elektronikus űrlapok
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. A gépjárműadó előírásával, törlésével kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az adatbejelentés az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
A határozat kézbesítése:
Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. A határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.
Követeléskezelési eljárás
Az adót a törvényekben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás (tartozás) fennállása esetében az önkormányzati adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást megindítani. Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja. A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg. Amennyiben az adózó az esedékes határidőig önként nem teljesíti fizetési kötelezettségét, adóhatóságunk a végrehajtási eljárást megelőzően fizetési felhívásban tájékoztatja adózóit a hátralék összegéről mely felszólítás még nem feltétlen jelenti a végrehajtási cselekmény megindítását, hiszen itt lehetőség van részben vagy egészben önkéntes adófizetésre. A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó haladéktalanul teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy jelzi adóhatóságunk felé fizetési nehézségét, elkerülheti a végrehajtási eljárás kellemetlenségeit, egyeztetést kezdeményezhet a tartozásával kapcsolatban.
Biztosítási intézkedés keretében az adóhatóság elrendelheti a pénzkövetelés behajtását amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés kielégítése veszélyben van. Az adó megfizetéséért kezességet is lehet vállalni, az adótartozást tartozásátvállalóként más átvállalhatja, illetve annak teljesítését tartozásátvállalóként elvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. Az önkormányzati adóhatóság a helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában az egyszázezer forintot – természetes személyek esetében az ötvenezer forintot – elérő, kilencvennapon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét honlapján közzé teheti, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál adóvisszatartást kezdeményez.
Jogszabályi háttér:
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.
Az ügyintézés kezdeményezhető: A követeléskezelési eljárás minden esetben hivatalból indul.
Ügyintézési határidő:
Az elévülési időig folyamatosan kötelessége az önkormányzati adóhatóságnak az adózó tartozásának beszedése.
Fizetési határidő és számlaszám:
A követeléskezelési eljárásokban a fizetési határidők már lejártak, a végrehajtási cselekmények elkerülése végett az adózó érdeke minél előbb rendezni adótartozását. A befizetéseket az www.budavar.eado.hu elérhetőségen található adónemek számláira kell teljesíteni.
Végrehajtási eljárás
Az adót a törvényekben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás (tartozás) fennállása esetében az önkormányzati adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást megindítani. Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja. A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg. A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve – az arányosság elvének figyelembevételével – a legkisebb mértékű korlátozással jár. Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és jogszabályban meghatározottak szerint a végrehajtási költségátalány megfizetésére.
Jogszabályi háttér:
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.
Benyújtó személye:
A végrehajtási eljárások – az adók módjára behajtásra kimutatott tartozások kivételével – hivatalból indulnak.
Benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Végrehajtási eljárás költségei:
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik.
A végrehajtási iratok kézbesítése:
Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat az írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési címére.