Budavári Önkormányzat

Frissítve: 2022.10.10.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) vételi joggal kapcsolatos rendelkezései 2021. november 18. napján léptek hatályba.

Az elmúlt félévben 621 db forgalmi érték megállapítására irányuló, illetve vételi kérelem érkezett a Budavári Önkormányzathoz. Az épületek 100%-os önkormányzati tulajdonban állnak, társasházzá alakításuk az 1990-es években lezajlott vagyonátadás óta nem történt meg. A Lakástörvény értelmében az épületeket a forgalmi érték kiközlését megelőzően társasházzá kell alakítani. A társasházalapítás jelenleg közel 110 db lakóépületet érint.

A Lakástörvény a társasházalapításra és a forgalmi érték kiközlésére hat hónapos határidőt ír elő. A határidőt számos az Önkormányzat által nem befolyásolható tényező érinti, illetve teszi lehetetlenné.

Itt tartunk most (frissítve: 2022.10.10.)

Az érintett lakóépületek és lakások számára tekintettel a jogszabályi előírásoknak megfelelően mind a társasházalapításhoz szükséges műszaki dokumentáció, mind a forgalmi érték meghatározására irányuló szakvélemény elkészítése érdekében a műszaki szakértő, illetve az értékbecslő kiválasztására közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni.

• A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete már a Lakástörvény hatályba lépését megelőzően döntött arról, hogy az érintett lakóépületek társasházzá alakítása érdekében, az ahhoz szükséges komplett műszaki dokumentáció, valamint eseti jelleggel épületfelmérési dokumentáció elkészítésére, térképészeti és földmérési feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárást indít. A nyertes ajánlattevővel a keretmegállapodást 2022. április 07. napján írtuk alá, ezt követően a vállalkozó az épületek felmérést haladéktalanul megkezdte.
• Az ingatlanforgalmi szakértő kiválasztására lefolytatott keretmegállapodás megkötésére irányuló, nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás eredményesen zárult: a nyertes ajánlattevővel a keretmegállapodást 2022. január 26-án kötöttük meg. A szakértő az ingatlanforgalmi szakvélemények mellett szükség szerint elkészíti az energetikai tanúsítványokat is.

Jelenleg az épületek műszaki felmérése zajlik – erről valamennyi bérlőt a GAMESZ kiértesített – a társasházi alapító okirathoz, társasházalapításhoz szükséges műszaki dokumentáció elkészítése érdekében. A műszaki dokumentáció birtokában kerülhet sor a társasházi alapító okiratok és ezzel egyidejűleg az ingatlanforgalmi értékbecslések elkészítésére. A társasházi alapító okiratok elkészítése során az Önkormányzat által felkért ügyvéd fog egyeztetni a leendő tulajdonostársakkal.

Ezzel egyidejűleg a már zajlik a teljes körűen felmért épületek esetében a szintenkénti alaprajzok elkészítése. Fontos tudni, hogy a társasházalapítást megelőző felmérés NEM az épületek műszaki állapotának felmérést jelenti. A társasházalapítást megelőző felmérés során, illetve annak alapján valamennyi lakóépület szintenkénti alaprajzát kell elkészíteni földmérő szakembereknek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi, az adott lakóépületben található, az egyes tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába kerülő lakásról, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségről, továbbá a közös tulajdonba kerülő épületrészekről és helyiségekről az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 33. §-nak megfelelő alaprajzok készülnek pontos, valóságnak megfelelő alapterület feltüntetésével. Az alaprajzokat digitális formában meg kell rajzolni, majd azt a földhivatal részére be kell nyújtani záradékolásra, azaz nyilvántartásba vételre. A záradékolás azt jelenti, hogy a földhivatal ellenőrzi, hogy a beadott dokumentáció megfelel-e a rendeletben előírtaknak. Ezzel egyidejűleg – a teljesség igénye nélkül – össze kell vetni az ingatlanügyi hatóságtól megkért geodéziai adatszolgáltatás alapján az ingatlan-nyilvántartási állapot és a tényleges állapot összehasonlítását mind az épületre, mind a telekhatárra vonatkozóan, be kell szerezni a műemléki jegyzékben lévő információkat, az egyes épületek műszaki terveit, a műemléki értékeket.

A szintenkénti alaprajzok munkaközi példányait záradékolásra benyújtást megelőzően a Hivatal munkatársai áttekintik és egyeztetik a vállalkozóval. Az egyeztetések során derült fény arra, hogy az épületek, illetve a lakások egy jelentős részénél a bérleti szerződésben foglaltak nem felelnek meg a tényleges használati viszonyoknak, az elmúlt évtizedek során bekövetkezett természetbeni változások a bérleti szerződéseken nem kerültek átvezetésre (pl. tetőtér beépítések, közös használatú részek elkerítése, nem megfelelő alapterületi adatok). A hosszú évtizedek óta rendezetlen használati viszonyok különösen lassítják a folyamatot, és rendezésük az értékesítéshez nélkülözhetetlen. Minden bizonnyal jóval egyszerűbb és gyorsabb lenne az eljárás, ha az elmúlt 30 év alatt a bérleti szerződések módosítása, a tényleges használati viszonyoknak megfelelő jogszerű rendezése megtörtént volna.

Érdemes felkeresni a szomszédokat!

A vállalkozó tájékoztatása szerint 20 db épület helyszíni felmérését végezték el, illetve kísérelték meg elvégezni, azonban az előzetes kiértesítés ellenére több lakásba bejutni nem tudtak, így mindösszesen 8 db épület (Tárnok u. 7., Táncsics Mihály u. 12., Kard u. 4., Bécsi kapu tér 5., Úri u. 58., Táncsics Mihály u. 21., Táncsics Mihály u. 6., Országház u. 8.) esetében tudták a teljes felmérést elvégezni. Ez időben jelentős csúszást okoz, hiszen az érintett épületekbe újra és újra vissza kell térniük. Az eredményes társasházalapításhoz valamennyi lakásba és helyiségbe be kell jutni, ezért kérjük valamennyi bérlő együttműködését.

Amik nem rajtunk múlnak..

A Budavári Önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a forgalmi értéket tartalmazó eladási ajánlatokat minél előbb ki lehessen küldeni, azonban ezt megelőzően számos jogszabályi kötelezettséget kellett és kell teljesítenie.

A társasházalapításnak pedig megvannak a jogszabályban előírt lépései, melyet a mintegy 110 épület esetében, a megelőző közbeszerzési eljárásokra is figyelemmel, a Lakástörvény által megállapított 6 hónapon belül megvalósítani lehetetlen.

A fentieken túl számos olyan tényezővel is számolni kell, melyet a Budavári Önkormányzat befolyásolni nem tud. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság eljárásán múlik többek között az előzetes földhivatali adatszolgáltatás – amely adatszolgáltatás teljesítésére konkrét esetekben 6 hét alatt sem került sor -, a műszaki dokumentáció földhivatali záradékolása, majd a társasházalapítás földhivatali átvezetése.

A vállalkozó tájékoztatása alapján egy épület felmérése, mérnökök általi rajzolása, geodéta általi átszerkesztése a földhivatal által kért formátumba, illetve földhivatali záradékolása – feltéve, hogy az adott épület valamennyi lakásába és helyiségébe sikerült bejutni – nagyságrendileg 10-11 hét, tekintettel arra a tényre is, hogy csak a földhivatali záradékolás a beadástól számított 6 hét, amennyiben nincs hiánypótlás.

Két hónapot vártunk a műemléki épületek listájára

Az elmúlt 6 hónap alatt a fentiek mellett megkerestük a műemléki nyilvántartást vezető Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság Építészeti és Műemlékvédelmi Főosztályát, hogy küldjék meg számunkra a Budapest I. kerületében világörökségi helyszínen és védőövezetében található azon ingatlanok listáját, amelyek 1995. november 30. napján műemléki védettség alatt álltak. A kimutatást két hónappal később kaptuk kézhez, tekintettel arra, hogy – amint arról az illetékes Főosztály munkatársa tájékoztatta a Vagyonhasznosítási Iroda vezetőjét – a kimutatás összeállítása, a különböző nyilvántartások összevetése a szakmai háttérintézmény számára is komoly nehézségekkel járt.

A Lakástörvény a Nemzeti Vagyonkezelőnek sem egyértelmű

Végül, de nem utolsósorban, a Lakástörvény érintett rendelkezései több pontban is értelmezésre szorulnak. A Budavári Önkormányzat több alkalommal kereste meg Budapest Főváros Kormányhivatalát jogi állásfoglalás érdekében, valamint egyeztettünk a Magyar Állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, mely szervezet szintén iránymutatást kért a Lakástörvény alkalmazása kapcsán. Többek között jelenleg is tisztázatlan és nem kaptunk választ arra, hogy a műemléképületben lévő lakások elidegenítéséhez szükséges hatósági jóváhagyást ki és mikor kéri meg, mint ahogy az is kérdés, hogy a Magyar Állam mely képviselőjéhez fordulhat a bérlő, mely szervezet köteles gondoskodni a forgalmi érték megállapításáról és annak jogosulttal való közléséről.

Ugyancsak kérdésként merült fel, hogy amennyiben a forgalmi értéket a társasházalapítás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetését megelőzően közlik ki, és ezt a vételi jog jogosultja elfogadja, akkor hogyan vezeti át a földhivatal a tulajdonjogváltozást az ingatlan-nyilvántartáson.

Jelenleg egy bérlőről tudunk, aki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez fordult a forgalmi érték megállapítása és kiközlése érdekében, de ahogy már említettük, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sem tudja, hogy ezen esetekben a Magyar Állam nevében ki/mely szervezet jár el.

Az adásvételi szerződéskötés menete

A forgalmi érték és a vételár kiközlését követően a jogosult a vételi jogát a forgalmi érték, illetve vételár közlésétől számított hat hónapon belül gyakorolhatja a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal. A joggyakorlást be kell jelenteni a kormányhivatalnak.

A Lakástörvény meghatározza, hogy a jogosult egyoldalú nyilatkozatának miket kell tartalmaznia, mely nyilatkozathoz kell csatolnia azokat az okiratokat, amelyekből meg lehet állapítani a vételi jog gyakorlásának jogszerűségét.

A tulajdonos önkormányzat a nyilatkozatot és mellékleteit az átvételtől számított 15 napon belül köteles jóváhagyásra a kormányhivatal elé terjeszteni. Ha a tulajdonos szerint a vételi jog gyakorlásának valamely Lakástörvényben meghatározott feltétele nem teljesül, vagy részletfizetés esetén az első vételárrészlet hiánytalanul nem lett megfizetve vagy a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat hibás vagy hiányos, köteles erre vonatkozó indokolt írásbeli észrevételét a kormányhivatal részére a nyilatkozattal és mellékleteivel együttesen megküldeni.

A kormányhivatal a nyilatkozatot, az esetleges észrevételt és a csatolt okiratokat megvizsgálja, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel a nyilatkozattevőt, illetve a tulajdonost.

Ha a kormányhivatal álláspontja szerint a vételi jog gyakorlása valamely Lakástörvényben meghatározott feltételének teljesülése a hiánypótlásra történő felhívás után sem igazolt, vagy részletfizetés esetén az első vételárrészlet a hiánypótlás során sem lett megfizetve vagy a vételi jog gyakorlására irányuló nyilatkozat a hiánypótlásra felhívás után is hibás vagy hiányos, a kormányhivatal a jóváhagyást megtagadja.

Ha a kormányhivatal a jóváhagyást megadja, határozatával elrendeli a vételi jog jogosultja tulajdonjogának bejegyzését, a részletfizetés esetén jelzálogjog bejegyzését, és az elidegenítési tilalom feljegyzését, és a bejegyzés iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

A kormányhivatal határozatot tartalmazó megkeresése alapján az ingatlanügyi hatóság határoz a vételi jog jogosultja tulajdonjogának bejegyzéséről, részletfizetés esetén jelzálogjog bejegyzéséről és az elidegenítési tilalom feljegyzéséről.

Gyakran feltett kérdésekre a válaszok

• Meddig érvényesíthető a vételi jog?
• A vételi jog jogosultja a forgalmi érték megállapítását a tulajdonos államtól, illetve önkormányzattól e rendelkezés hatálybalépését – 2021. november 18. napját – követő – , vagy ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartama e rendelkezés hatálybalépésekor az öt évet még nem éri el, úgy az öt év elteltét követő – egy éven belül kérheti. A határidőt követően benyújtott kérelme esetén vételi jogát nem gyakorolhatja.
• Meg kell vegyem az ingatlant, ha a forgalmi érték felmérését kérem?
• A forgalmi érték megállapítása iránti kérelem benyújtása nem jelent a jogosult számára vásárlási kötelezettséget. A jogosult a forgalmi érték és a vételár kiközlésétől számított hat hónapon belül döntheti el, kíván-e élni vételi jogával. Ha azonban a jogosult ezen határidő alatt nem él vételi jogával, később erre már nincs lehetősége.
• Ki állapítja meg a forgalmi értéket?
• A forgalmi értéket az Önkormányzat által felkért ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg. Az értékbecslő a Lakástörvény szerint a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen
  a) az épület településen belüli fekvése;
  b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága;
  c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő;
  d) a lakás alapterülete és komfortfokozata;
  e) a lakottság ténye
  figyelembevételével kell megállapítani.

A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

• A vagyonszerzés illetékköteles, ezt a NAV az Önkormányzat által megkért állásfoglalásával megerősítette.
• Kit illet meg a vételi jog?
• A vételi jog
  a) a magánszemély bérlőt;
  b) a magánszemély bérlőtársakat együttesen és egyenlő arányban;
  c) a magánszemély társbérlőket együttesen az általuk kizárólagosan használt lakóterületek arányában;
  d) az a)-c) pontban felsoroltak helyett hozzájárulásukkal azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét

illeti meg.

A bérlőtársak tehát a vételi jogot együttesen és egyenlő arányban gyakorolhatják, az egyik bérlőtárs nem mondhat le vételi jogáról a másik bérlőtárs javára.