Dragonits Tamás
Budavár Díszpolgára (2015)
Dragonits Tamás 1924. november 13-án született Budapesten. Építészmérnöki tanulmányait 1942-48 között végezte a József Nádor Gazdaságtudományi és Műszaki Egyetemen, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen. A háború alatt Svédországban töltött – sok más pályatársához hasonlóan – hosszabb időt, ami későbbi életpályájára is meghatározó volt. Fél évig béreslegény volt egy svéd farmon és szintén fél évig egy svéd építészirodában is dolgozott.
Hazatérése után (1947) folytatta az egyetemet, majd a Fővárosi Tervező irodához (FŐTI) került, az épületek helyreállításával foglalkozó csoporthoz. Egy évvel később már a műemlékek helyreállításával foglalkozó csoportba került, amelynek székhelye a Várnegyedben, az Úri utcai Majláth-palotában volt. Dragonits Tamás hosszú évekig részt vett a helyreállítási munkákban. Kiemelkedő munkája volt a budai várnegyed 43 házának újjáépítése és számos díszítőelem megmentése. Dragonits Tamásnak köszönhető többek között, hogy megmaradtak a Mátyás-templom belső felfestései és nem meszelték fehérre őket.
A 60-as években az egész ország műemlékeire kiterjedő iroda jött létre a vezetése alatt a VÁTI-ban. Vári munkái mellett számos vidéki városban tervezett lakóépületeket (Szeged, Sopron), és jelentős világi valamint egyházi emlékek megvédésében jeleskedett. Nevéhez kötődik a siklósi, a sárvári és az egervári vár felújítása, és számtalan templom műemléki megóvása.
1968-ban Ybl díjat, 1980-ban Reitter Ferenc díjat, 1988-ban „Magyar Műemlékvédelemért” plakettet, 1994-ben „Budapestért” díjat, 2004-ben Forster díjat kapott.
Munkájáról, életművéről így vall: „Leginkább nem azokra az épületekre vagyok büszke, amiket felújítottam, hanem azokra, amik átalakítását meg tudtam akadályozni