2021. december 16. 14:48

Szabad a pálya, ötletelhetnek a budapestiek (interjú – Várnegyed újság)

Közösségi költségvetés


Szabad a pálya, ötletelhetnek a budapestiek


Megkezdődött a fővárosi közösségi költségvetés második éve, ismét 1 milliárd forint áll rendelkezésre a budapestiek ötleteinek megvalósítására. A tavalyi eredményekről és az idei programról Kerpel-Fronius Gábor, Budapest okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese árult el részleteket a Várnegyednek.

– Tavaly különítettek el először a főváros büdzséjében egy keretet – egymilliárd forintot – részvételi költségvetés címén. Mi a szándékuk ezzel?

– Ha az ember körülnéz egy kicsit a világban, akkor a politika professzionalizálódását láthatja, amivel egyre nagyobb távolság lesz a városlakók és a politikusok, illetve a hivatalnokok között. Ez egy világszerte megfigyelhető jelenség, és erre hozták be válaszul például a közösségi gyűlés intézményét. Itt véletlenszerűen kiválasztott városlakók – akik azért reprezentálják a városlakók közösségét kor, nem, foglalkozás szerint – összegyűlnek, és egy-egy témában információkat szereznek szakértő előadóktól, vitatkoznak, majd pedig javaslatokat fogalmaznak meg a közösség számára. Ilyen volt tavaly a klímával kapcsolatos közösségi gyűlésünk, és hamarosan szervezünk egyet, amelynek a témája az Európai Unió által kezdeményezett részvételiségi aktushoz, Európa jövőjéhez kapcsolódva, Budapest szerepe lesz az Európai Unióban. A közösségi költségvetés pedig arról szól, hogy segítsünk a városlakóknak olyan fejlesztési ötleteket fölvetni, illetve megvalósíttatni, amelyeket adott esetben egy politikusi vagy egy hivatalnoki székből nem feltétlenül lehet észrevenni, viszont a város élhetőségét jelentősen javítaná. A fővárosnak továbbra is célja az, hogy bevonja a városlakókat a fontosabb döntésekbe. Ezért minden részvételiségi eszközünket, legyen az a közösségi gyűlés intézménye vagy a közösségi költségvetés, igyekszünk a tapasztalatok alapján megőrizni és továbbfejleszteni.

– Hogyan juthatnak el az ötletek a megvalósításig?

– Alapvetően négy fázisról beszélhetünk: a folyamat ötletgyűjtési időszakkal indul, amikor azt várjuk, hogy a városban élő, dolgozó, tanuló emberek fölvessenek ötleteket. A második fázisban a különböző hivatalok kiértékelik, hogy ezek az ötletek megfelelnek-e a pályázat feltételeinek, vagyis fejlesztési elképzeléseket, illetve fővárosi vagy kerületi szinteken megvalósítandó dolgokat tartalmaznak-e, és beleférnek-e az előre meghatározott költségvetési keretekbe. Egy újabb fázisban, a közösségi gyűléshez hasonlóan, a város lakosságát reprezentáló tagokból álló közösségi költségvetési tanács vitatja meg a beérkezett ötleteket, a nagyon hasonlókat összevonja, és kiválasztja azokat, amelyekről az emberek szavaznak. A legtöbb szavazatot kapó ötletek kerülnek a megvalósítható projektek közé, mégpedig kategóriánként, és a rendelékezésre álló költségvetési keret erejéig. Amíg az adott kategóriára szánt költségvetés el nem fogy, az abba beleférő ötletek megvalósíthatók lesznek. A negyedik szakasz pedig maga a megvalósítás. Fontos változás az elmúlt évhez képest, hogy 18 évről 16-ra szállítottuk le a részvételi korhatárt, ami érvényes az ötletelésben és a szavazásra jogosultságban egyaránt.

– Milyen kategóriákban várnak ötleteket?

– Tavaly volt egy Zöld Budapest kategória, amit idén is megőriztünk, és ahová fenntarthatósággal, környezetvédelemmel kapcsolatos ötleteket várunk. Az elmúlt évi Gondoskodó Budapest kategória elnevezése idén Esélyteremtő Budapest lett, és a szociális, kulturális, illetve humán jellegű elképzeléseket sorolhatjuk ide. Tavaly volt egy kicsit nehezen értelmezhető kategória, az úgynevezett nagy ötletek kategóriája, amibe az egész Budapestet, de legalább három kerületet érintő projekteket értettünk, ebből idén a Nyitott Budapest kategória lett. Ez a nyitott városkormányzáshoz, az átláthatósághoz, adatnyilvánossághoz, antikorrupciós tevékenységekhez és a részvételiséghez kapcsolódó ötleteké. Úgy döntöttünk, hogy idén ezeken a kategóriákon belül megkülönböztetünk kis és nagy projekteket: a kis projektek 50–50 millió forintos költségkeretből, a nagyok pedig 133 millióból valósulhatnak meg, és így kategóriánként 333 millió forint áll rendelkezésre.

– Miért éppen ezt három kategóriát határozták meg?

– Amikor Budapest jövőjéről gondolkodunk, akkor minden fontos dokumentumban, például az integrált településfejlesztési stratégiában ez a három pillér van leszögezve: a zöld és fenntartható, az esélyteremtő és a nyitott Budapest.

– Mennyire voltak aktívak a budapestiek?

– Körülbelül 700 ötlet érkezett be, abból 53 került a szavazólapra, és körülbelül 13 500-an szavaztak. Ezt én, különösen ahhoz képes, hogy ez az első év volt, és ahhoz képest, hogy ez egy COVID-év volt, kifejezetten jónak tartom, de remélem, ebben a második körben azért még több szavazat érkezik.

– Mik a közösségi költségvetés eddigi legfőbb tapasztalatai?

– Az elmúlt évi program általános tapasztalata, hogy nagyon magas szavazati arányt kaptak a szociális jellegű fejlesztéseket leíró ötletek. Vagyis a városlakók világos üzenetet küldtek Budapest vezetésének: egyértelműen elvárják, hogy a főváros vezetése ne hagyja magukra az embereket válság idején. Például nyert egy autista központ létrehozásának ötlete, a város peremén egy legális rehabilitációs otthon a szenvedélybetegségben szenvedőknek, illetve nyert egy olyan kezdeményezés, ami támogatja a rossz állapotú, elhagyott lakások felújítását és átadását a hajléktalansággal küzdőknek. Kisebb léptékű projektként egy legális graffitifal létesítése is nyert, vagy az Astoriánál egy zebra létrehozását célzó ötlet.

– Hogyan lesz a nyertes ötletekből megvalósult projekt?

– Fontos hangsúlyozni, hogy miután megszülettek a döntések, vagyis megvannak a pontos költségkeretek, a felelősök, a végrehajtók nem az ötletgazdák lesznek. A nyertes ötlet bekerül ugyanabba a megvalósítási folyamatba, mint a városban megvalósítandó egyéb ötletek, amelyek mondjuk a politikából vagy a hivatalból jöttek, és a főváros ugyanolyan projektként kezeli azokat. Vagy kiírunk rá egy közbeszerzést, vagy a város valamelyik cége valósítja meg. Július 31-én lezárult a szavazás, és szeptember 1-jén, az első közgyűlésen át is rendeztük a költségvetést olyan módon, hogy rákerült az egyes feladatokra a közösségi költségvetés egymilliárd forintja. Megkezdtük a konzultációkat az ötletgazdákkal, illetve azokkal a civil szervezetekkel, amelyek azzal a területtel foglalkoznak, amelyet az adott ötlet érint. Például az üres lakások felújításáról, illetve a hajléktalanságban szenvedőknek átadásáról az ötletgazdákkal és civil szervezetekkel azon gondolkodtunk, hogy hogyan lehet megnövelni ezt az 50 millió forintot úgy, hogy a főváros csak a legszükségesebb dolgokra költ, és mondjuk önkéntes munkát von be a megvalósításba. Akár azokét, akik be fognak oda költözni, akár olyan modellben, mint amit a Habitat for Humanity csinál, vagyis önkéntes munkával elvégezni sok mindent, és így megnövelni a főváros által erre a projektre költött pénznek a hatását. De például, amikor a kábítószer-problémával küzdőknek a rehabilitációs otthonáról volt szó, akkor nemcsak az ötletgazdákat, hanem azokat a civil szervezeteket is meghívtuk, amelyek ezen a területen tevékenykednek. Tehát mindig volt a hivatalnak egy javaslata, hogy mit szeretnénk csinálni, azt elkezdték véleményezni az ötletgazdák, illetve a civil szervezetek, és így készül el az a verzió, amiből már valóra is váltjuk az adott ötletet.

– Mikor valósulnak meg ezek az ötletek?

– Nagyon-nagyon szeretnénk, ha ez egy éven belül megtörténne.

– Hol tart a következő fázis, vagyis a második egymilliárd forintos keret pályáztatása?

– Még az ötletelésnél tartunk. Rendszeresen járom a kerületeket, sajnos, most csak virtuális formában. Tavaly, a folyamat elején, még személyesen lehetett találkozni a kerületekben azokkal az aktív polgárokkal, akiket a részvételi referensek összehívtak, és mindannyiszor nagyon kreatív együtt gondolkodás alakult ki. Ezt igyekszünk folytatni az online térben is, az I. kerületben például január 13-án lesz egy ilyen közös, online ötletelés.

– Meddig tart az ötletek gyűjtésének időszaka?

– Január 31-éig, addig az ötleteket az otlet.budapest.hu oldalon lehet beadni. Nem kell semmifajta műszaki vagy esztétikai bonyolultságra gondolni, azt várjuk el, hogy legyen jól azonosítható, hogy miről szól az ötlet, és csak érthetően legyen leírva.

-enzo-