Budavári Önkormányzat

Markovits Iván emléktáblaavató ünnepséget tartottunk a Markovits Iván utca és Batthyány tér találkozásánál. Az avató ünnepségen V. Naszályi Márta polgármester és Jakabné Zubály Anna a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségenek elnöke mondott beszédet, emellett vendégünk volt Győri Franciska színésznő is, aki versmondással készült az eseményre.

Markovits Iván a gyorsírás hazai meghonosítója, a maga nemében forradalmár volt, hisz az a tudás, amivel rendelkezett, és amit oly szenvedélyesen igyekezett elterjeszteni, forradalmasította a hazai bürokráciát és kommunikációt. Ma, az okostelefonok és hangfelismerő programok világában nehéz elképzelni, micsoda áttörést jelentett a gyorsírás bevezetése. A 19. században bombaként robbant be a gyorsírás, ami az addigiakhoz képest nagyságrendileg felgyorsította a lejegyzéssel kapcsolatos folyamatokat.

Markovits Iván igazi européer volt, sok helyen járt, sok helyen tanult, dolgozott és sok helyen ismerték el a munkáját. Körmöcbányán született, a bécsi egyetem joghallgatójaként ismerkedett meg a világhírű Gabelsberger-féle gyorsírási rendszerrel. Ezek után volt a bécsi birodalmi tanács gyorsírója, majd meghonosította a módszertant a morvaországi Brnoban. A Bécsi Magyar Gyorsíró Egylet egyik alapítója, aki 1878-ban még a francia közoktatásügyi minisztériumtól is megkapta az Akadémia tisztje (Officier de l’Académie) címet. Később a Ferenc József-rend lovagja lett, sőt, tagja volt Budapest főváros képviselőtestületének is.

Legnagyobb teljesítménye a Gabelsberger-féle gyorsíró rendszer magyar nyelvre való átültetése volt. Hazatérte után báró Eötvös József közoktatási minisztertől megbízást kapott, hogy középiskolai tanárok számára indítson tanfolyamokat, melyen az általa kifejlesztett gyorsírói rendszert oktatták. Haláláig lakásán egy irodát is működtetett, s innen igazgatta az immáron az egész országra kiterjesztett gyorsíró tanfolyamait.

Nagy örömünkre szolgál, hogy az utcanév mellett most egy más formában is tisztelegni tudunk egy figyelemreméltó életmű és egy különleges ember előtt.

Az emléktábla Kampf József (1939 – 2020) szobrászművész egyik utolsó alkotása, amit a Budavári Önkormányzat megrendelésére készített 2019-ben.

A táblán gyorsírással szerepel Gárdonyi Géza „A gyorsírás” című verse:

Minő eszme! Dicső isteni gondolat!
Lekötni a tűnő eleven hangokat,
melyek alig jönnek a szónok ajkára,
S szétoszlottak, mint ködben a pára.

Most a szó, amint száll, s tűnni kezd, enyészvén
Árnyéka ott marad a gyorsíró íven:
A lángész tüzének nem hal el szikrája,
Sok ezerév szíve fog felgyúlni nála.

Ide is, oda is egy-egy görbe húzás,
És előtted fekszik a csodás gyorsírás.
Alig néhány jegyben kurtavasra verve
A szökevény szavak elcsípett serege.