2021. január 13. 12:46

Kutyás szabályozások

A közterület beszennyezése a kedvtelésből tartott állatok ürülékével

Az állatok védelméről és kíméletéról szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 5. § (6) bekezdése kimondja, hogy a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, az a személy a szabálysértésekről a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 196. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabálysértést követ el.

A szabálysértés miatt alkalmazható szankciók:

•         szabálysértési bírság, melyet az eb tulajdonosának lakóhelye vagy az elkövetés szerint illetékes szabálysértési hatóság szab ki. A legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.

•         a szabálysértés észlelése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, amennyiben a helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését az eljárás alá vont személy elismeri. Összege ötezer forinttól ötvenezer forintig terjed.

Amennyiben az eljárás alá vont nem fizeti meg a bírságot, azt a bíróság átváltoztathatja szabálysértési elzárásra, illetve közérdekű munkára a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén és mértékben.

Az ebek közterületen történő vezetése (kutyasétáltatás)

Fontos megjegyezni, hogy legyen a kutya bármilyen jól nevelt és szófogadó, az állatvédelmi jogszabályok a póráz használatát közterületen kötelezővé teszik, melynek be nem tartása szankciót vonhat maga után. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell továbbá, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 17. § (1) bekezdése szerint belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

Az Ávtv. 43. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az Ávtv. 43. § (1a) bekezdése szerint az állatvédelmi bírság alapösszege 15 000 Ft.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése a közigazgatási eljárás lefolytatására hatáskörrel bíró állatvédelmi hatóságként az önkormányzat jegyzőjét nevezi meg.

A közigazgatási eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A meg nem fizetett véglegessé vált állatvédelmi bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

További fontos tudnivalók

A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008 (XII. 20) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.

A Rendelet 17/B. § (10) bekezdése kimondja, hogy négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható. A rendelkezés betartását az önkormányzat jegyzője és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi, és a be nem tartás esetén állatvédelmi bírság kiszabására van lehetőség, melynek összege 45 000 Ft.

 

Ebfuttatásra kijelölt területek a Budapest I. kerületben

Időkorlát nélkül használható:

•         A Pásztor és a Kőműves lépcső közötti zöldterület (a Naphegy utcai járda lejtő felőli szélétól a Gellérthegy utcai járda külső széléig)

•         A Pásztor és a Kőműves lépcső közötti területsáv a Gellérthegy utcai másik járda küldő szélétől a lejtőtől a parkterületen a sport játszótér fölötti mintegy 40 méterre futó kitaposott ösvény aljáig, illetve az ennek folytatását képező sétányút alsó széléig,

•         Az Orom utca lejtő felőli szélétől a Hegyalja úti járda park felőli széléig terjedő területsáv, amelyet kelet felől a Gellért szobor, nyugat felől az Orom utca 10. számú ingatlan magasságába eső, táblákkal megjelölt vonal határol

•         A Hunyadi János utca 1-3-5-7 számú ingatlanokkal szemközti részű az Alagúttól jobbra eső területen

•         Anjou sétány

•         Lovas út és a várfal közötti terület

•         A Vérmező Babits szobortól északra eső területe

•         Szeder lépcső – Szabó Ilonka utca 3 – Toldy Ferenc utca 4 által határolt terület

•         Kagyló utca – Hunfalvy utca – Szabó Ilonka utca – Szabó Ilonka utca 28 által határolt terület

•         Csalogány utca 38 (bekerített telek)

Időkorláttal használható:

•         Tóth Árpád sétány sötétedéstől (közvilágítás bekapcsolása) 09.00 óráig.