Budavári Önkormányzat

Nyílászárócserére, fűtés-korszerűsítésre és egyéb energetikai beruházásokra szóló, egymillió forintos támogatással járó energetikai korszerűsítési pályázatot hirdetett az I. kerületi önkormányzat. Ennek apropóján kérdezte a Várnegyed Schum Gergelyt, az Energiaklub és a RenoHUb projektvezetőjét a hazai lakóépületek energetikai állapotáról és korszerűsítésük lehetséges módjairól.

Évente nagyjából 100–120 ezer lakóépületet kellene felújítani ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet – mondta kiindulásként Schum Gergely, hozzátéve, hogy a pontos számokról ugyan nincs információja, de kijelenthető, hogy eddig a 10 százalék sem valósul meg. Pedig Magyarországnak ebben az ügyben többféle vállalása is van különböző eu-s programokon belül.

Tehát jelentős léptékváltásra lenne szükség, hogy elérjük a klímacélokat, az épületeknél pedig mindenképpen fontos lenne beavatkozni. „Ha ugyanis megnézzük Magyarország végsőenergia-felhasználását, akkor az látszik, hogy az épületek teszik ki nagyjából az energiafogyasztás – illetve egy kis eltéréssel – a CO2-kibocsátás 40 százalékát. Ebben az összes épület benne van, beleértve a középületeket is” – adott egy újabb sarokpontot. Egyébként ezzel nagyjából az uniós átlagot hozzuk. Talán annyi a különbség, hogy a lakóépületek aránya nálunk magasabb, mint az unióban, és az összes energiafogyasztásnak, illetve CO2-kibocsátásnak az egyharmada származik a lakóépületekből. Vannak olyan országok a környezetünkben is, ahol ez az arány sokkal jobb – Ausztriában ez például 25 százalék körül van – de vannak országok, ahol a magyarhoz hasonlóan rossz állapotúak az épületek. Ez jellemzően Kelet-Európára igaz, illetve Dél-Európában is nagy az épületek energiafogyasztása. Ott nyilván klimatikus okokból lazábban kezelték az energetikai követelményeket az építkezések során, a klímahasználat pedig rengeteg energiát elvisz.

Egy új panelprogram sokat segítene

A lakóépületeket érdemes szétválasztani a családi házakra és a társasházakra. Schum Gergely szerint utóbbiaknál – leginkább a paneleknél – sok esetben könnyű dolgunk van az energetikai korszerűsítésnél, mert a panel egy nagyon jól standardizált építmény. „Nem véletlenül kezdték ezzel a korszerűsítést, emlékezhetünk a panelprogramra, ami a 2010-es években több ütemben ment végbe, és az összes hazai panellakás körülbelül negyedét felújították” – mondta.

Ezek az épületek könnyen hőszigetelhetők, a homlokzatuk is standardizált, ezért a nyílászárócsere sem jelent problémát, és a fűtésrendszert is viszonylag könnyű korszerűsíteni. Az is fontos szempont, hogy a panelek nem állnak műemléki védelem alatt, ahogyan általában a környezetük sem. Ha azt nézzük, hogy fajlagosan például mekkora költsége van egy-egy épület felújításának, akkor a kutatások azt mutatják, hogy egy panellakás energetikai korszerűsítése térül meg a leggyorsabban.

A panelprogramot viszont néhány éve lezárták, és azóta nem nyílt újra ilyen energiahatékonysági pályázat. Pedig egy újabb panelprogrammal rengeteget lehetne segíteni, és szakma is azt javasolja, hogy érdemes ezzel kezdeni. Az egyéb társasházak, amelyek jellemzően a második világháború előttiek, szintén több százezer lakást jelentenek, de ott a műemléki védettség és az egyedi megoldások miatt már sokkal nehezebb dolgunk van – mondta a projektvezető. Sok esetben nem lehet homlokzatot szigetelni, így ezeknél a társasházaknál marad a fűtésrendszer korszerűsítése, a nyílászárócsere, valamint a pince- és a padlásfödém szigetelése, illetve esetleg a homlokzat belső hőszigetelése jöhet szóba.

Érdekellentétek és érdektelenség

A társasházaknál külön nehézséget jelent az, hogy meg kell vizsgálni a társasház alapszabályát, az SzMSz-ét, azt, hogy hogyan működik a döntéshozatali folyamat. „Sokan tévedésben vannak, amikor azt gondolják, hogy százszázalékos beleegyezés kell minden lakó részéről, hogy egy ilyen felújításba belevágjanak. Ez a legtöbb esetben nem így van” – oszlatott el egy tévhitet, hozzátéve, hogy az említett okiratokban leírtak alapján lehet eljárni. Ez egy speciális szakterület, itt az energetikai szakértőknek sokszor mediátori szerepet is be kell tölteniük, és menedzselniük az egész társasházi felújítást, különös tekintettel a döntés-előkészítésre és a tervezésre.

A lakók közötti érdekellentéteken kívül az érdektelenség is nehezítheti a folyamatot, rengeteg az albérlő, illetve az olyan tulajdonos, aki befektetési céllal vett lakást, és hidegen hagyja, mi történik éppen a lakóközösségben.

Kádár-kockák

A családi házaknak is többféle verziója van, a legegyszerűbb az 1960-as, ’70-es években épült Kádár-kockák energetikai korszerűsítése lenne. Ezek jellemzően négyzet alaprajzú, hozzávetőlegesen 100 négyzetméteres, földszintes épületek. Az ebben a témakörben végzett kutatások is azt erősítették meg, hogy ez a másik olyan épülettípus, amelynek az energetikai korszerűsítése jó megtérüléssel kecsegtet. Az okok hasonlóak, mint a paneleknél, vagyis jól standardizált épületekről van szó, amelyek nemcsak nagyjából ugyanúgy néznek ki, hanem hasonló alaprajzzal, műszaki tartalommal épültek.

Idén június 30-a után már csak minimum BB energetikai kategóriába sorolt épületeket lehet átadni, ami azt jelenti, hogy ezeknek az épületeknek az energia-felhasználása évente maximum 80–100 kWh/m2 lehet. Ehhez képest jellemzően a nem felújított Kádár-kockák a leginkább energiapazarló épületek az országban, 400 százalékkal, tehát legalább négyszer többet fogyasztanak egy BB besorolású épülethez képest. Ezeknek HH-s vagy II-s a besorolása, és egy komplett felújítással gond nélkül felhúzhatók CC besorolásig, ami pedig már korszerűnek mondható.

Nem mindegy a sorrend

A komplex vagy mélyfelújítás az épületenergetika esetében három fő dolgot jelent: hőszigetelést – homlokzati, padlás- és pincefödém-szigetelést –, komplett nyílászárócserét – vagyis a külső ablakokét és bejárati ajtókét –, valamint fűtés-korszerűsítést. Schum Gergely szerint ennek is megvan a maga sorrendje: kezdhetjük padlásfödém, illetve pincefödém-szigeteléssel, jellemzően azért, mert ez olcsó és gyorsan megvan. Utána célszerű belemenni a komplett nyílászárócserébe, azután pedig a teljes homlokzati hőszigetelésbe. Így gyakorlatilag már újracsomagoltuk a házunkat, egy sokkal jobb hőszigetelésű épületet kaptunk, s akkor erre lehet elvégezni energetikai számítást és gyakorlatilag újraméretezni a fűtésrendszert.

Ebből a javasolt sorrendből is látszik, semmiképpen sem a fűtéssel kezdjük az energiahatékonysági korszerűsítést. A régi kazánok nagyon pazarló energiahatékonyságú épületekre vannak tervezve, és lehet, hogy ha újraszigeteljük az egész házat, akkor egy fele akkora teljesítményű kazán is megteszi, esetleg át lehet térni elektromos fűtésre napelemmel, hőszivattyúval kiegészítve.

Szükség lenne az államra

Ezeket a korszerűsítéseket pedig állami programokkal kellene megtámogatni, egyébként évről-évre távolodik majd a klímacélok 2050-es elérésének esélye. Jelenleg a jól ismert 3+3 millió forintos felújítási támogatás működik, ahol optimális esetben a felújításra elköltött pénz felét visszatéríti az állam. Csakhogy ez nem célzottan energetikai célú korszerűsítéseket támogat, mint ahogyan a babaváró hitel, a CSOK és az egyéb, gyermekvállaláshoz vagy meglévő gyermekekhez kötött támogatás sem. Ettől függetlenül ezeket azért fel lehet használni akár energetikai beruházásokra is, ami azért jobb, mint a semmi, de most kifejezetten energiahatékonysági célú, államilag finanszírozott támogatási forrás nincs. Az egyetlen energetikához kapcsolódó állami program a napelemes pályázat, de az nem energiahatékonysági célokat szolgál.

Schum Gergely szerint jó, hogy ez létezik, de bizonyos kritériumokhoz kellene kötni, mert most sok olyan házra is napelem fog kerülni, ami egyébként düledezik, és nincs hőszigetelve sem. „Arra próbáljuk edukálni az embereket, hogy először próbálják meg magát a házat rendbe hozni, hogy energiahatékonysági szempontból jó legyen, csökkenjen az energiafelhasználása, majd ezt követően lehet például napelemet felrakni a tetőre” – mondta.

Egyablakos tanácsadás

Léteznek ugyanakkor önkormányzati pályázatok, mint az I. kerületi is. Ezek általában eu-s forrásból finanszírozottak, és célzottan energetikai korszerűsítésre szólnak, de egyrészt lokálisak, másrészt nem nagy volumenűek – de nyilván ez is több, mint a semmi. Sajnos sokszor a helyi lakosok nem tudnak ezekről a pályázatokról.

„Tudok olyan budapesti kerületről, ahol minden évben meghirdetnek egy ilyen pályázatot, és sosem fogy el a keret, mert az emberek nem tudnak róla” – mondta. Ha viszont valaki belevágna egy ilyen energiahatékonyság-növelő felújításba, érdemes felkeresnie a RenoHUb projekt szakembereit valamelyik RenoPont irodában – ilyen egyébként hamarosan az I. kerületben is nyílik. A projektben a Nyugat-Európában már tucatszámra létező egyablakos tanácsadó hálózatok mintáját követik, azzal a céllal, hogy kiküszöböljék mindazokat a problémákat, amelyekkel egy felújítónak szembe kell néznie. „Itt nem a pénzre gondolok, hanem minden másra. A felmérésekből kiderült, hogy ugyan a pénz nagyon fontos motiváció a felújítások megkezdéséhez, viszont emellett a szakember, illetve a műszaki megoldások közötti választás bizonytalanságai, az engedélyeztetések működése igencsak riasztó hatású” – mondta Schum Gergely. Az ezzel járó rengeteg munka, stressz és felelősség legalább akkora problémát jelent, mint a pénz.

Erre jött létre ez az egyablakos tanácsadói modell, ezt akarják Magyarországon adaptálni, úgy, hogy egy tanácsadóiroda-hálózaton keresztül jogi, pénzügyi, műszaki, energetikai ismeretanyagot összeszedve, rendszerezve bocsátanak az ügyfelek rendelkezésére. Attól a pillanattól kezdve, hogy kipattan a felújítás ötlete az ügyfél fejéből, egészen a kivitelezés befejezéséig segítenek akár szakmai tanácsadással, energetikai felméréssel, különböző műszaki kérdések megoldásával, megbízott kivitelezők ajánlásával. Nagy előny, hogy a RenoHUB szakértői ismerik a pályázatokat és a jogszabályokat is.

Az első szintű tanácsadás ingyenes, és azt kell megfizetni, amikor már be kell vonni valamilyen külső szakembert. A szakértő kezekben azonban a kivitelezés költségei végül biztosan alacsonyabbak lesznek, mert segítenek abban, hogy maga a felújítás jól tervezett legyen, és hogy a kivitelezőket tendereztetés után válasszák ki – elkerülve ezzel a felesleges köröket, a nem megfelelő műszaki megoldásokat és a kókler kivitelezők kártékony tevékenységét.