Csikai Márta <> Dr. Eősze László <> Pásztor Bazil
Budavárért Emlékérem (2016)
Csikai Márta szobrászművész
1939-ben született Nagykőrösön, 1957-1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Somogyi József, Pátzay Pál, és Mikus Sándor voltak. Alkotói pályája első évtizedében elsősorban Medgyessy formavilága érintette meg, azután Henry Moore formarendje, téri ereje volt rá nagy hatással.. 1967-1970 között Derkovits-ösztöndíjat, majd 1979-ben a Művelődésügyi Minisztérium nívódíját nyerte el. 1992-ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. 1984-1993 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított. Szobrainak anyaga a kő és a bronz. Egy ősi technika, a viaszveszejtéses bronzöntés újrafelfedezése tette lehetővé számára az ún. lebegő figurái megszületését. A több évtizedes pályafutása alatt a kisplasztikák, portrék, érmek mellett számos monumentális kompozíciót alkotott. Munkásságában a tájszobrok mellett kiemelkedő jelentőségűek a bibliai ihletésű, expresszív kisplasztikák. Köztéri szobrai az ország számos pontján megtalálhatók.
Dr. Eősze László zenetudós
Eősze László zenetudós, zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja, a 20. századi magyar zeneműkiadás egyik legkiemelkedőbb alakja. 8 éves korában kezdte zenei tanulmányait, majd a Kodály-iskolához tartozó Horusitzky Zoltánnál folytatott 10 éves közép- és felsőfokú zenei tanulmányokkal párhuzamosan 1941-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem német, olasz, esztétika szakára, ahol 1945-ben szerzett diplomát. Majd másfél évtizedig dolgozhatott együtt Kodály Zoltánnal, Kodály gyermekkarairól írt kiváló zenetudományi tanulmánya alapján Eősze Lászlót maga Kodály kérte fel életrajzírójául. Egymás után születő forrásértékű Kodályról szóló magyar és idegen nyelvű könyvei, tanulmányai, cikkei, Kodály szellemében végzett közéleti tevékenysége mindvégig szintézisben látta és láttatta Kodály zeneszerzői, zenepedagógiai és nemzetnevelői szellemi örökségét, az egész világ számára adaptálható üzenetét. Harminckét esztendeig irányította a magyar zeneműkiadást: 1955-től a Zeneműkiadó lektora, 1957-től főszerkesztője, 1961-től zenei-irodalmi vezetője volt. 1975-től a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára. Tudományos életműve gerincét a Kodály Zoltánról szóló hét forrásértékű magyar, többes kiadásaival és fordításaival együtt 25 könyve és mintegy 75 tanulmánya alkotja. Első magyar nyelvű egyetemes operatörténeti kézikönyvén (Az opera útja 1960.) muzsikusnemzedékek nőttek fel. Nemzetközi zenetudományi rangját -Kodályról szóló munkássága mellett- Wagnerről, Verdiről és Liszt Ferencről szóló, német és orosz fordításban megjelent könyvei, tanulmányai alapozták meg. Számtalan kitüntetésben részesült: többek között Széchenyi díjjal illetve Magyar
Pásztor Bazil görögkatolikus esperes
Pásztor Bazil
görögkatolikus papot Makláry Ákos, a Budai
Görögkatolikus Egyházközség parókusa méltat ta.
Úgy fogalmazott, hogy elõdje nem csupán a ne –
vében Pásztor, az Úr ötven éve, 1966. július 31-én
fogadta pásztorává, akkor szentelték pappá. 1993
és 2005 között szolgált Budán, ahol jó humorral
közösséget teremtett és számos ünnepséget szer –
vezett. Nemcsak a nyájára, az „akoljára” is ügyelt,
hiszen ittléte idején újították fel a Szent Flórián
templomot. 2005-ben Pásztor Bazil Hajdú dorog –
ra került, de nyugállományba vonulása után
visszatért és azóta a közösség szolgálattevõje.