Adóügyi Csoport leírása

Tartalom

• Az Adóügyi Csoport elérhetőségei
• Adónaptár
  • Bevallási, bejelentési határidők
  • Fontosabb általános adófizetési határidők
• Hírek, aktualitások
  • Hol és hogyan intézhetem a 2021. évi gépjárműadóval kapcsolatos ügyeimet a NAV-nál?
• Elektronikus ügyintézés
  • Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások:
  • Tájékoztató magánszemélyek elektronikus ügyintézéséről
• Jogszabályok
  • Törvények, Kormány- és miniszteri rendeletek
  • Önkormányzati rendeletek
• Ügyleírások
  • Építményadó – épület, épületrész után
  • Gépjárműadó
  • Idegenforgalmi adó – beszedett idegenforgalmi adó
  • Talajterhelési díj
  • Telekadó
  • Önkormányzati jövedéki adó
• Bevallási és bejelentkezési nyomtatványok
• Számlaszámok
• Méltányossági kérelmek
  • Méltányossági kérelem magánszemélyek részére
  • Méltányossági kérelmek jogi személyek és egyéb szervezetek részére
• Egyéb kérelmek
  • Fellebbezésről történő lemondás (Art.216.§-ának alkalmazásához)
  • A feltételes adóbírság csökkentésének lehetőségei
  • Túlfizetések rendezése
  • Adó- és értékbizonyítvány igénylése
  • Hatósági bizonyítvány igénylése
  • Meghatalmazás, képviselet
  • Adók módjára behajtandó köztartozások
  • Adófizetési lehetőségek
• Pótlékszámítás
• Hirdetményi közlések
• Gyakran ismételt kérdések
  • Építményadó
  • Hatósági bizonyítvány
  • Követeléskezelési eljárás
  • Méltányossági eljárás

 

Az Adóügyi Csoport elérhetőségei

Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal Igazgatási Iroda, Adóügyi Csoport

Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

Ügyfélfogadás helye: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

Tel.: (+36) 1-458-3000

E-mail: ado@budavar.hu

Az ügyintézés során használhatják a központi telefonszámot, vagy közvetlenül az Adóügyi Csoport számait, melyeket a www.budavar.hu honlapon olvashatják. Az ügyintézés megkezdése előtt kérjük, hogy olvassák át a az egyes adókötelezettségekhez tartozó ügyféltájékoztatókat is Ha információt szeretne, hívhatja központi telefonszámunkat (+36-1-458-3000) és munkaidőben kollégáink készéggel állnak az Ön rendelkezésére! A nem konkrét adóügyek esetében lehetőség van elektronikus levélben is érdeklődni, az itt feltett kérdésekre néhány napon belül választ kap a Tisztelt Adózó. E-mail cím: ado@budavar.hu

Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat 2019. március 25-i nappal csatlakozott az ASP országos adórendszerhez, ebből eredően jelentősen megváltoznak az adózók ügyindítása, egyenleg lekérdezése és későbbieben az adófizetése is. Az ASP korszerű informatikai megoldásokat ad az önkormányzatok kezébe, lehetővé téve, hogy a helyhatóságok e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtsanak a helyi lakosság és a vállalkozások számára. Szolgáltatásai közé tartozik a helyi adórendszer is. Az ASP egyszerre biztosít előnyöket az önkormányzatoknak, a helyi lakosoknak és vállalkozásoknak, valamint a fenntartó államnak. Míg az állampolgárok és vállalkozások korszerű és egységes e-közigazgatási szolgáltatásokat használhatnak, addig a helyhatóságok a feladataik ellátását és belső működésüket támogató, a legkorszerűbb felhő-technológián alapuló rendszerhez jutnak.

Az Önkormányzati Hivatali Portál (OHP) az önkormányzati ASP rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne. A Portál az ASP Központot igénybe vevő önkormányzatok természetes személy és jogi személy ügyfelei számára lehetőséget biztosít az önkormányzat által választott szakrendszeri alkalmazásokhoz kialakított, elektronikusan elérhető szolgáltatások igénybevételére. Nyitólap: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap.

Azon ügyfelek, akik nem kívánnak elektronikus ügyet indítani, ők is elkészíthetik ezen a felületen az adóbevallásaikat, adatbejelentéseiket, bejelentéseiket, kérelmeiket és kinyomtathatják, amelyet személyesen vagy postán eljuttatják az önkormányzati adóhatósághoz. (Beküldés nélküli ügyindítás)

A részletekről bővebben itt olvashatnak: Elektronikus ügyintézés menüpont

Bankszámlaszámaink:

Államigazgatási illeték beszedési számla            12010154-00113272-00100009

Bírság és végrehajtási ktg. beszedési számla       12010154-00381523-00100007

Egyéb bevételek beszedési számla                    12010154-00379620-00100002

Építményadó                                                 12010154-00379554-00100006

Gépjárműadó                                                12010154-00381534-00100003

Helyi jövedéki adó (pálinka) beszedési számla    12001008-01533068-00100009

Idegen bevételek beszedési számla                   12010154-00175222-00100000

Idegenforgalmi adó beszedési számla               12010154-01255176-00100000

Késedelmi pótlék beszedési számla                   12010154-00379576-00100008

Talajterhelési díj beszedési számla                    12010154-00379543-04000005

Telekadó beszedési számla                              12010154-00379565-00100002

 

Adónaptár

Bevallási, bejelentési határidők

Az adózónak az építményadóról (építmény, reklámhordozó) az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Ha az építményadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, egyéb szervezet, az adóalany az építményadóról szóló adatbejelentés kiegészítő lapján feltünteti – az adóév első napjának megfelelő állapot szerint – a szervezet, egyéb szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.

Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig kell adóbevallást benyújtani.

Soron kívüli adóbevallásra és a felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás esetén teljesítendő bevallásokra eltérő szabályok vannak életben, erre vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 52.-53.§-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A gépjárműadó tekintetében az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.

Az adóalanynak az önkormányzati adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtania, ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ában meghatározott mentességi feltétel teljesül vagy megszűnik, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt a változást követő hónap tizenötödik napjáig.

Magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés bejelentése: A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 143.§-a alapján a magánfőző a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

 

Határidő	Bevallás, bejelentés	Nyomtatvány száma	Jogszabályi háttér
január 15.	Építményadó (építmény, épület) adókötelezettségben bekövetkezett változás bejelentése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 4. pont
január 15.	Idegenforgalmi adó – megelőző év december havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
február 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév január havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
március 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév február havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
április 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév március havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
május 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév április havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
június 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév május havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
július 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév június havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
augusztus 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév július havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
szeptember 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév augusztus havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
október 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév szeptember havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
november 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév október havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont
december 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév november havi adóbevallás teljesítése		Art. 2. sz. melléklet II.A. 3. pont

 

Fontosabb általános adófizetési határidők

Ha a helyi adóban, a belföldi gépjárművek adójában az esedékes adó összege az ezer forintot nem éri el, akkor azt az adózónak kizárólag akkor kell megfizetnie, amikor a meg nem fizetett és a jövőben esedékessé váló adó együttes összege az ezer forintot eléri. Az ezer forintot el nem érő, korábban esedékessé vált adó után – az adónemben ezer forintot elérő adófizetési kötelezettség esedékességéig – késedelmi pótlék nem számítható fel. Az önkormányzati adóhatóság az adónemben túlfizetésként fennálló, ezer forintot el nem érő adót nem téríti vissza, azt a jövőben esedékes – az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott – adóra, egyéb közteherre számolja el.

Helyi adók: Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig fizeti meg.

Az adózó – az adóról szóló önkormányzati rendelet évközi hatálybalépése esetét kivéve – az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Belföldi gépjárművek adója: Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

 

 

Határidő	Befizetés	Jogszabályi háttér
január 15.	Idegenforgalmi adó – előző év december hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3. pont
február 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév január hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
március 15.	Építményadó – éves adó első részletének megfizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 4.
március 15.	Telekadó – éves adóösszeg első részletének megfizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 4.
március 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév február hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
április 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév március hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
május 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév április hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
június 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév május hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
július 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév június hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
augusztus 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév július hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
szeptember 15.	Építményadó – éves adó második részletének megfizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 4.
szeptember 15.	Telekadó – éves adóösszeg második részletének megfizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 4.
szeptember 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév augusztus hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
október 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév szeptember hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
november 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév október hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.
december 15.	Idegenforgalmi adó – tárgyév november hónapban beszedett adó befizetése	Art. 3. sz. melléklet II. A. 3.

 

Hivatali kapu használata során a Hivatal rövidített neve: IKERPMH

Teljes neve: Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal

KRID azonosítója: 208048326

ePapír benyújtás: Címzett: Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal

Témacsoport: Egyéb, Ügytípus: Adóügyek

Honlap: https://epapir.gov.hu/

 

Hírek, aktualitások

Hol és hogyan intézhetem a 2021. évi gépjárműadóval kapcsolatos ügyeimet a NAV-nál?

A 2020. december 31-ig végéig keletkezett, megváltozott vagy megszűnt gépjárműadó kötelezettségek ügyében, továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni.

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) nem érinti, plusz teendőjük nem lesz. Az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni. A GJADO jelű adatlapot nyomtatvány elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK). Elérhető: Főlap / Nyomtatványkitöltő programok / Nyomtatványkitöltő programok / Nyomtatványkitöltő programok II. / Adatbejelentők, adatmódosítók,  https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok linken található meg. Az adatlap elérhető továbbá a NAV honlapján közzétett Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) portálon is. Az azonosítás itt is a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással történik.

Az adatlapot papíron és elektronikusan is be lehet benyújtani NAV-hoz. Papíralapon az adózó lakóhelye, székhelye szerint illetékes NAV adó- és vámigazgatóságához kell benyújtani. Egy adatlapon több gépjármű bejelenthető. Üres nyomtatvány az ANYK programból is kinyomtatható vagy a NAV ügyfélszolgálatain is beszerezhető.

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL ÉSZAK-BUDAPESTI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁGA

https://www.nav.gov.hu/nav/igazgatosagok/eszak_budapest

Cím: 1132 Budapest, Váci út 48/c-d.

Telefonszám: +36 (1) 412-5400

NAV infóvonal: 1819

Fax:+36 (1) 412-5551

A GJADO jelű adatlapot a gépjárműadó alóli mentesség kérelmezésekor vagy annak megszűnésekor, a gépjárműadóval kapcsolatos adókedvezmény kérelmezésekor vagy annak megszűnésekor, valamint az adófizetési kötelezettség szünetelésekor, például ha a gépjárművet ellopták, kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

Nem kell a NAV-hoz bejelenteni a gépjármű megszerzését, forgalomból kivonását, és a gépjármű elidegenítését, mivel a gépjárműadót a NAV veti ki adatszolgáltatás alapján. A költségvetési szervek, a NAV nyilvántartása szerinti egyházak vagy a környezetkímélő gépkocsi, motorkerékpár üzembentartóira, tulajdonosaira vonatkozó mentességi szabályokat és adókedvezményeket a gépjárműadó összegének megállapításánál hivatalból figyelembe veszi a NAV.

Elektronikus ügyintézés

Tisztelt Adózóink! Felhívjuk figyelmüket, hogy a vállalkozások a helyi adókkal és más, önkormányzat költségvetése javára megállapított adókkal, díjakkal kapcsolatos bevallást, változás-bejelentőt, bejelentkezési lapot, önellenőrzést kizárólag elektronikus úton nyújthatnak be.

Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat 2019. március 25-én csatlakozott az ASP országos adórendszerhez, ebből eredően jelentősen megváltozott az adózók ügyindítása, egyenleg lekérdezése és az adófizetése is. Az átállást követően már nincs lehetőség az eddig megszokott „ÁNYK” típusú bevallási, adatbejelentési nyomtatványok beküldésére, elektronikus beküldésre csak az „iForm” típusú nyomtatványok elérhetők!

Az Önkormányzati Hivatali Portál (továbbiakban: OHP) az önkormányzati ASP rendszerben az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne. Nyitólap: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap.

Igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások:

Adóegyenleg lekérdezés: Az ügyfél lekérheti az önkormányzati adóhatósághoz tartozó helyi adó és más önkormányzati hatáskörbe tartozó adóinak (pl.: építményadó) egyenlegét. Az egyenleg lekérdezéséhez a felhasználónak másodlagos azonosítóként az Ügyfélkapus azonosítás után meg kell adnia az adóazonosító jelét, vagy adószámát is. Azonosítás után a felhasználó lekérdezheti személyes egyenlegét, vagy azon személyek (természetes vagy jogi) egyenlegét, amelyeket mint képviseleti joggal felruházott személyként összerendelési nyilatkozatban kérelmezett az önkormányzatnál.

Ügyindítás: Az ügyindítás tulajdonképpen nem más, mint egy elektronikus űrlap (iForm) benyújtása. Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzata és az adott adóügy kiválasztása után az űrlapkitöltő alkalmazás segítségével az ügyfél kitölti az űrlapot, majd beküldi az ASP Központba. A Központ továbbítja az önkormányzat iratkezelőjének, amely érkezteti a benyújtott űrlapot és iktatás után bekerül a megfelelő szakrendszerbe vagy eljut az ügyintézőhöz. Az ügyindítás bejelentkezéshez kötött szolgáltatás. Ugyanakkor lehetséges online űrlapkitöltés és rendszeren kívüli (pl. kinyomtatás utáni postai vagy személyes benyújtás) beküldéssel (azonosítás nélkül is elérhető szolgáltatás).

Az OHP Portál használatához előfeltétel (kivéve: azonosítás nélkül is igénybe vehető szolgáltatás), hogy a felhasználó rendelkezzen Ügyfélkapu azonosítóval. Ügyfélkapun bármely természetes személy regisztrálhat. A felhasználó a személyes ügyfélkapus azonosító létrehozását kezdeményezheti bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, az állami adóhatóság ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten. Amennyiben külképviseleten kíván regisztrálni, kérjük, előtte telefonon egyeztessen az adott képviselettel.

Ha Ön magánszemély és szeretne a jövőben ügyeket (nem csak adó, hanem más hivatali ügyeket is) elektronikusan intézni, úgy ezt először a Rendelkezési Nyilvántartásban állíthatja be. A Rendelkezési Nyilvántartás (https://rendelkezes.gov.hu/rny-public/) a természetes személyek és szervezetek elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván és azt az arra jogosult szervek felé megismerhetővé teszi. Az RNY ügyfelei azonosítási és kapcsolattartási módokkal, illetve egyéb elektronikus szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos nyilatkozatokat tehetnek meg, mely rendelkezések teljes bizonyítóerővel bírnak. Az RNY-ben tett elektronikus ügyintézési rendelkezés gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé, kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik a hivatalokkal való kapcsolattartás, a nyilvántartás tárolja a meghatalmazásokra vonatkozó nyilatkozatokat, és azokról hitelesített információt szolgáltat papír alapú irat bemutatása nélkül.

Tájékoztató magánszemélyek elektronikus ügyintézéséről

Szolgáltatás igénybevétele: Az ASP Központ ügyféloldali szolgáltatásait az állampolgárok az OHP portálon keresztül vehetik igénybe. Az ügyfeleknek ki kell választaniuk Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzatát, ezután vehetik igénybe az ASP szakrendszerek kínálta adóügyintézési lehetőségeket.

Jogszabályok

Az önkormányzati adóigazgatásra jellemző, hogy – mind az eljárási, mind az anyagi vonatkozásban – az Magyar Országgyűlés által elfogadott törvények keretei között folyhat. Ám a helyi adók esetében – a törvény keretjellegéből eredően – a helyi szabályozás kiegészül önkormányzati rendeleti előírásokkal is. Önmagában a helyi adóztatás „csak” törvényi szabályozás alapján nem lehetséges. Annak érdekében, hogy Önök egyszerűbben eligazodhassanak a jogszabályokban, itt lehetőségük van a törvények mellett, a helyi rendeletek letöltésre, áttanulmányozására is.

Törvények, Kormány- és miniszteri rendeletek

1990. évi C. törvény a helyi adókról – 2020. 01. 01. – 2020. 01. 01.
1991. évi C. törvény a helyi adókról – 2020. 02. 02. –
1992. évi CL. törvény az adózás rendjéről – 2020. 01. 01. –
1993. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról – 2020. 01. 01. –
1994. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítható végrehajtásokról – 2020. 01. 01. –

465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól – 2020. 01. 01. –

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 2020. 01. 01. –
1992. évi XCIII. törvény az illetékekről – 2020. 01. 01. –
1993. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól – 2020. 01. 01. –

451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól – 2020. 01. 01. –

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – 2020. 01. 01.
2012. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról – 2020. 01. 01. –
2013. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról – 2020. 01. 01. –
2014. évi C. törvény a számvitelről – 2020. 01. 01. –
2015. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról – 2020. 01. 01. -l
2016. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról – 2020. 01. 01. –
2017. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról – 2020. 01. 01. –

37/2015. (XII.28.) NGM rendelet az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól – 2020. 01. 01. –

35/2008. (XII.31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról – 2020. 01. 01. –

26/2017. (XII.27.) IM rendelet a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról – 2020. 01. 01. –

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról – 2020. 01. 01. –
2011. évi XCXIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról – 2020. 01. 01. –
2012. évi CXCV. törvény az államháztartásról – 2020. 01. 01. –

368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról – 2020. 01. 01. –

4/2013. (I.11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről 2020. 01. 01. –

Önkormányzati rendeletek

A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról 2016. 01. 01 – 2016. 12. 31.

A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról 2017. 01. 01 – 2017. 12. 31.

A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról 2018. 01. 01 –

Ügyleírások

Építményadó – épület, épületrész után

Ügyleírás: Adóköteles Budapest Főváros I. Kerület illetékességi területén lévő, lakás és a nem lakás céljára szolgáló építmény. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől illetve hasznosításától függetlenül. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény vagyoni értékű jogának (például haszonélvezeti jog) jogosultja, ennek hiányában tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az építményadó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete után került meghatározásra. Az adó mértékét Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról szóló rendelete tartalmazza. Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Jogszabályi háttér: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet, valamint Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, e-Papíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Fizetési határidő és számlaszám: Az adózó az adót a részére megküldött döntés kézhezvételét követő 30 napon belül, egyéb esetben az építményadó I. félévre esedékes összegét minden adóév március 15-ig, illetve a II. félévre esedékes összegét minden év szeptember 15-ig fizeti meg. Az építményadó beszedési számla elnevezése és száma: Budavári Önkormányzat építményadó beszedési számla, 12010154-00379554-00100006

Eljárás díja: Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Gépjárműadó

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021. évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át. A 2020. december 31-ig végéig keletkezett, megváltozott vagy megszűnt gépjárműadó kötelezettségek ügyében, továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz lehet fordulni.

 

Általánosságban a gépjármű tulajdonosoknak és üzembentartóknak továbbra sem kell majd a változásokról adatbejelentést tenni az állami adóhatóság felé. A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli majd az állami adó- és vámhatósággal. Ezt követően havonta frissül az adatbázis. Az önkormányzati adóhatóság is adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára a 2020. december 31-én nyilvántartott adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, így ezekről az adózóknak külön bejelentést nem kell tenniük. Az adóelőírásokat tartalmazó határozatokat 2021. évtől az állami adóhatóság postázza az érintetteknek. A változásokkal kapcsolatos információk, az állami adó- és vámhatóság hivatalos honlapján megtekinthetők.

Idegenforgalmi adó – beszedett idegenforgalmi adó

Ügyleírás: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) és helyi önkormányzati rendelet alapján adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként Budapest I. Kerületi Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett adóköteles vendégéjszakák száma, az adó mértéke a bruttó szállásdíj 4 %-a. A fizetendő adót a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (adóbeszedésre kötelezett) szedi be. Az fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adókötelezettség magában foglalja a bejelentési, bevallási, adófizetési, bizonylat kiállítási és megőrzési, nyilvántartás vezetési, adatszolgáltatási, adóbeszedési, pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítését is.

Jogszabályi háttér: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, aAz adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról

Adóbevallást benyújtó személye: Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Adóbevallás benyújtás formája és módja: Az idegenforgalmi adatbejelentés, adóbevallás benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm” űrlapon vagy e-Papíron. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Adókötelezettség keletkezésének bejelentése: Az adózó (adóbeszedésre kötelezett) szálláshely üzemeltetője az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

Az adóköteles tevékenység bejelentésére és az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap: Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell az adóbevallást benyújtani. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás az Önkormányzati Hivatali Portálon érhető el: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Fizetési határidő és számlaszám: Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig – azaz a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig – fizeti meg. Idegenforgalmi adó beszedési számla elnevezése és száma: Budavári Önkormányzat idegenforgalmi adó beszedési számla, 12010154-01255176-00100000

Eljárás díja: Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az idegenforgalmi adóval kapcsolatos eljárás az ügyfél vagy dózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő a bejelentkezés, az adóbevallás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Az adatbejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos döntések közlése: Az idegenforgalmi adó önadózáson alapuló adónem, így a bevallással kapcsolatos döntés (határozat) – az adókötelezettség határidőben és megfelelően történő teljesítése esetén – nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

Talajterhelési díj

Ügyleírás: Talajterhelési díjban díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket

Jogszabályi háttér: 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2016 (V.26.) önkormányzati rendelete a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Adóbevallás benyújtás formája és módja: Az idegenforgalmi adatbejelentés, adóbevallás benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm” űrlapon vagy e-Papíron. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Adókötelezettség keletkezésének bejelentése: Az adózó az adókötelezettség keletkezését, minden év március 31-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

Az adóköteles tevékenység bejelentésére és az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap: Az adóbeszedésre kötelezettnek a talajterhelési díjról minden év március 31. napjáig kell az adóbevallást benyújtani. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás az Önkormányzati Hivatali Portálon érhető el: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Fizetési határidő és számlaszám: Az adózó az adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig fizeti meg. A talajterhelési díj beszedési számla elnevezése és száma: Budavári Önkormányzat talajterhelési beszedési számla, 12010154-00379543-04000005

Eljárás díja: Talajterhelési díj bevallásának benyújtása díj-és illetékmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Telekadó

Ügyleírás: Adóköteles Budapest Főváros I. Kerület illetékességi területén lévő, lakás és a nem lakás céljára szolgáló beépítetlen telek. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény vagyoni értékű jogának (például haszonélvezeti jog) jogosultja, ennek hiányában tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, vagy egy építmény felépítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik a telek megszűnése évének utolsó napján. A teleknek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége szűnik meg. Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete után került meghatározásra. Az adó mértékét Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról szóló rendelete tartalmazza. Az adózónak a telekadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzati adóhatóság az éves telekadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Jogszabályi háttér: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet, valamint Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2015. (XI.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról és az önkormányzati adóeljárásokról.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „iForm” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, e-Papíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Fizetési határidő és számlaszám: Az adózó az adót a részére megküldött döntés kézhezvételét követő 30 napon belül, egyéb esetben a telekadó I. félévre esedékes összegét minden adóév március 15-ig, illetve a II. félévre esedékes összegét minden év szeptember 15-ig fizeti meg. A telekadó beszedési számla elnevezése és száma: Budavári Önkormányzat telek beszedési számla, 12010154-00379565-00100002

Eljárás díja: Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Önkormányzati jövedéki adó

Ügyleírás: A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény alapján a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban – ide nem értve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését – pedig az ellenőrzött tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. Az adó alanya a magánfőző, az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. Magánfőzésnek minősül a párlatnak, a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása. A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást, az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy-beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor az állami adó- és vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. Az állami adó- és vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére. A vámhatóság a párlatadójegyek kiadott mennyiségéről értesíti a desztillálóberendezés tárolási/használati helye szerinti önkormányzati adóhatóságot. Az évente magánfőzés keretében előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak és az állami adó- és vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető. A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja. Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog a termék előállításától számított 1 év elteltével évül el.

Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi XCCII. törvény, az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet, valamint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: A bejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, e-Papíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Fizetési határidő és számlaszám: Az adózó azadót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig fizeti meg. A jövedéki adó beszedési számla elnevezése és száma: Budavári Önkormányzat jövedéki adó beszedési számla, 12001008-01533068-0010000

Eljárás díja: Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. A gépjárműadó előírásával, törlésével kapcsolatos eljárás az ügyfél vagy adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő az adatszolgáltatás az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.

A határozat kézbesítése: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. A határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

 

Bevallási és bejelentkezési nyomtatványok

Az önkormányzati hatáskörben adóztatott adónemek egyik sajátossága, hogy például az idegenforgalmi adó kivételével ún. kivetéses rendszerben kerül megállapítására. Azaz itt a bevallás benyújtásával (gépjárműadónál ilyennek minősül a hatósági adatszolgáltatás) kezdődik az eljárás és a bevallás, bejelentési nyomtatványban szereplő adatok felhasználásával kerül kiadásra a határozat, amelyben foglaltak alapján kell az adót, adórészt fizetniük kell.

A Tisztelt Érdeklődők az adónemekről rövid összefoglalást olvashatnak, amelyből eldönthetik, hogy mely adónemekben kell a részletes kitöltési útmutatót áttekinteniük.

A különféle helyi adónemek esetében megtalálhatják az aktuális és évenkénti nyomtatványokat. Ahol csak egy – évektől független – nyomtatvány formát találnak, úgy azon teljesíthetik az előző évekhez kapcsolódó utólagos bevallást is (pl.: építményadó, telekadó).

A nyomtatványok megtekintéséhez, kitöltéséhez és nyomtatásához PDF megjelenítő programra van szükség. Az ajánlott szoftver innen letölthető: https://get.adobe.com/hu/reader/

 

Egyes bevallási nyomtatványok pdf formátumban itt találják:

http://www.budavar.hu/adougyi-csoport-nyomtatvanyai

 

Számlaszámok

Államigazgatási illeték beszedési számla: 12010154-00113272-00100009 IBAN: SWIFT:

Bírság és végrehajtási költség beszedési számla: 12010154-00381523-00100007 IBAN: SWIFT:

Egyéb bevételek beszedési számla: 12010154-00379620-00100002 IBAN: SWIFT:

Építményadó: 12010154-00379554-00100006 IBAN: SWIFT:

Gépjárműadó: 12010154-00381534-00100003 IBAN: SWIFT:

Helyi jövedéki adó (pálinka) beszedési számla: 12001008-01533068-00100009 IBAN: SWIFT:

Idegen bevételek beszedési számla: 12010154-00175222-00100000 IBAN: SWIFT:

Idegenforgalmi adó beszedési számla: 12010154-01255176-00100000 IBAN: SWIFT:

Késedelmi pótlék beszedési számla:        12010154-00379576-00100008 IBAN: SWIFT:

Talajterhelési díj beszedési számla:          12010154-00379543-04000005 IBAN: SWIFT:

Telekadó beszedési számla: 12010154-00379565-00100002 IBAN: SWIFT:

Méltányossági kérelmek

Ügyleírás: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett (pl.: idegenforgalmi adó), valamint megfizetett helyi adóra. Ezen túlmenően a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé fizetési könnyítést az adók módjára történő behajtásra kimutatott köztartozások többségének eseteiben sem. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat. Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet kérelme alapján a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti. Tőke tartozás mérséklésére nincs mód. 2018. január 1-jétől az erre jogosult magánszemélyek (természetes személy – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is) évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetés kérelmezhetnek, ha a jogszabályban felsorolt feltételeknek megfelelnek. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az Art. hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 1 00 000 forintot. E kedvezmény a beszedett idegenforgalmi adóra szintén nem engedélyezhető.

A részletfizetési könnyítés engedélyezését az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a kötelezettségét nyilvántartó önkormányzati adóhatóságtól kérelmezheti. E fizetési könnyítés az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott és már esedékes adókötelezettségekre (pl.: helyi adó, gépjárműadó, ezekkel összefüggő pótlék, bírság) engedélyezhető. A természetes személy – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére engedélyezhető automatikus részletfizetés. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 500.000 forintot. Ezen adózók kérelmére az önkormányzati adóhatóság naptári évente egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapos futamidőre, pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálata nélkül. E részletfizetési kedvezmény a már beszedett idegenforgalmi adóra nem engedélyezhető.

Jogszabályi háttér: Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: A fizetési kedvezménnyel és adómérsékléssel kapcsolatos beadvány illetékmentes.

Ügyintézési idő: Az adóhatóság a fizetési kedvezményekre és adómérséklésre vonatkozó kérelmet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el.

Az határozat kézbesítése: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti, illetve a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Méltányossági kérelem magánszemélyek részére

Ki kaphat fizetési kedvezményt?

Fizetési kedvezményre jogosultak azok az adózók, akik a fizetési kötelezettségeiket  valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni. Ennek alapja a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettség

• halasztására,
• részletekben történő megfizetésére,
• mérséklésére illetve elengedésére,

összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.

Hova kell a fizetési kedvezményi kérelmet előterjeszteni?

A fizetési kedvezményi kérelmeket főszabály szerint első fokon az önkormányzati adóhatóságánál, másodfokon (vagyis az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés esetén) Budapest Főváros Kormányhivatalához címzetten, de az önkormányzati adóhatóságnak eljuttatva lehet benyújtani.

Az önkormányzati adóhatóság kizárólag az adózó kérelme alapján engedélyezhet fizetési kedvezményt, tehát az adó mérséklésére vagy a megfizetés halasztására, illetve részletfizetésre önállóan döntés nem hozható!

Milyen jogszabályok alapján bírálja el az adóhatóság a benyújtott kérelmeket?

A döntéseket az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) alapján hozza meg az adóhatóság.

Ki jogosult a kérelem előterjesztésére?

A kérelem előterjesztésére jogosult

• az adózó,
• az adó megfizetésére kötelezett személy,
• a bizalmi vagyonkezelő.
• az adózó képviselője (azok az adózók, akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak – például a kiskorúak)

Milyen módon lehet a kérelmet előterjeszteni?

A papíralapú kérelmet – az eljárás gyorsítására – célszerű az adóhatóságnál rendszeresített nyomtatvány teljes körű kitöltésével benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatóak az önkormányzat honlapján (www.budavar.hu).

Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus előterjesztésére is. (Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó ügyfélkapus jogosultsággal rendelkezzen.) Az elektronikus úton előterjeszthető nyomtatványt az E-Önkormányzati Portálon keresztül érhetik el, a https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap honlapon a cél-önkormányzat és az adózó beazonosítása után az adóigazgatási tárgyú adatlapok között.)

Ha az adózó nem köteles elektronikus kapcsolattartásra, akkor úgy is előterjesztheti a kérelmét, hogy az elektronikus tárhelyen ügyfélkapus beazonosítás nélkül kitöltött nyomtatványt kinyomtatja és postán beküldi, illetve személyesen leadja az önkormányzat ügyfélaszolgálatain.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó a fizetési kedvezményi eljárásban a kérelmét és minden beadványát, nyilatkozatát elektronikusan köteles előterjeszteni. Ha az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó papíralapon terjeszti elő a kérelmét és

• a Rendelkezési Nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY) elektronikus kapcsolattartásról rendelkezett vagy
• az RNY-ben nem rendelkezett a kapcsolattartás módjáról, de az önkormányzati adóhatóság előtt ismert biztonságos kézbesítési elérhetősége (KÜNY tárhelye) van,

akkor az önkormányzati adóhatóság elektronikusan, a KÜNY tárhelyre kézbesíti az iratokat. Egyebekben, ha

• az adózó elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, vagy
• az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó a kérelmét elektronikusan terjeszti elő,

az adóhatóság az eljárás során hozott határozatát, végzését, egyéb értesítéseit és felhívásait elsősorban elektronikus úton közli az adózóval vagy a kérelmet benyújtó képviselőjével. Kivétel ez alól, ha az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az RNY-ben nem járul hozzá az elektronikus kapcsolattartáshoz.

Az önkormányzati adóhatóság kizárólag elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki elektronikus ügyintézésre kötelezett. Az e körbe tartozó adózó a fizetési kedvezményi eljárásban kizárólag az önkormányzati adóhatóság által biztosított űrlapon terjesztheti elő

• a kérelmét,
• a kérelem módosítását, visszavonását,
• a jogorvoslati kérelemét, annak módosítását, kiegészítését, visszavonását,
• a fellebbezési jogról történő lemondását,
• a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlését, valamint
• a nyilatkozatok, igazolások beküldését.

Van-e költsége a fizetési kedvezményi eljárásnak?

A magánszemély és az egyéni vállalkozó fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.

Melyek a tartozás mérséklésének, elengedésének feltételei?

A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges tartozásra engedélyezhető. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni). Hasonló módon nem lehet mérsékelni azt az adótartozást sem, amely fizetési kötelezettsége még nem következett el (például nem kérhető az építményadó II. félévi esedékességű összegének mérséklése az adott adóév szeptember 15-e előtt, mert az akkor még nem esedékes).

Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el). Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését. Az egyéni vállalkozó kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

Utóbbi indok alapján az egyéni vállalkozó adózónál is kivételes méltányosságként kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi

• a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit,
• a rezsi költségeket,
• a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét,
• a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását,
• a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

Melyek az automatikus részletfizetés szabályai?

A magánszemély és az egyéni vállalkozó kérelmére engedélyezhető automatikus részletfizetés. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az Art. hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 500.000 Ft-ot. Ezen adózók kérelmére az adóhatóság naptári évente egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapos futamidőre, pótlékmentes részletfizetést engedélyezhet az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálata nélkül. Természetesen itt sem engedélyezhető a kedvezmény a levont jövedelemadóra és a még nem esedékes adótartozásra.

Érvényét veszíti az automatikus részletfizetés, ha az adózó a részleteket nem teljesíti. Ekkor a még fennálló tartozást késedelmi pótlék felszámítása mellett egy összegben kell megfizetni.

Melyek a részletfizetésre, fizetési halasztásra vonatkozó szabályok?

Az adózó kérelmére részletfizetést, fizetési halasztást (együtt: fizetési könnyítést) engedélyezhet az önkormányzati adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adóra. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már megfizetett adóra és a még nem esedékes adótartozásra sem.

A következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető a fizetési könnyítés az egyéb adók tekintetében:

• az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes,
• a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
• a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.

Magánszemélyek esetében a felróhatóság ellenére is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Ha az egyéni vállalkozó a kérelmét családi, jövedelmi és szociális körülményeivel indokolja, akkor a kérelmét a magánszemélyekre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (ha a vállalkozásának nehézségeire hivatkozik, akkor a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok érvényesülnek).

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az önkormányzati adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet különösen:

• a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
• a fizetési könnyítés tartama alatt végrehajtható hátralék keletkezésének elkerülése,
• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,
• megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.

A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, nem jár automatikusan, csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor engedélyezhető. Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha

• az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére,
• az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.

Speciális szabályok vonatkoznak a magáncsőd eljárással érintett adózókra, ugyanis a magánszemély vagy egyéni vállalkozó kérelme alapján az adóhatóság a hitel törlesztő részlet igazolt megemelkedésére, a hitelszerződés igazolt felmondására vagy az adósságrendezési eljárásra tekintettel a felróhatóság vizsgálata nélkül engedélyezhet pótlékmentes fizetési könnyítést.

Érvényét veszíti a fizetési könnyítés, ha az adózó a részletfizetést, fizetési halasztást nem teljesíti, vagy ha az adózó a kikötött feltételnek nem tesz eleget. A fizetési könnyítés érvénytelenítését eredményezi az is, ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak és pótlásukról az adózó az adóhatóság felszólítása ellenére sem gondoskodik.

Ha a fizetési könnyítés érvényét veszíti, a még fennálló tartozást késedelmi pótlék felszámítása mellett egy összegben kell megfizetni.

Mit vizsgál az adóhatóság a fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során?

A fizetési kedvezményi kérelem elbírálása során az adóhatóság mérlegeli

• a kérelemben előadott információkat,
• a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat,
• szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel az adózót,
• kérheti az adózó által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását.

Az adatszolgáltatás minőségének függvényében az adóhatóság ügyenként dönt arról, hogy szükség van-e hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre, illetve bekérje-e a nyilatkozatok alátámasztására vonatkozó okiratokat a tényállás tisztázására (különös tekintettel a mérséklési kérelmek elbírálására).

Ha az adózó valamennyi, az eljárás szempontjából releváns körülményéről nyilatkozik, a közölt jövedelmi adatokat a vagyoni körülményei is tükrözik, nem merül fel a jövedelem eltitkolás lehetősége, valamint az adózó által tett nyilatkozat nem áll ellentmondásban a NAV és a külső szervek nyilvántartásában szereplő adatokkal, akkor a helyt adó döntést megalapozhatja pusztán az adózói nyilatkozat is.

Az eljárás megszüntethető, ha az adózó

• felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot,
• a kért adatokat nem közli,
• a kért okiratokat nem küldi be,

és a kérelem a felhívás teljesítésének hiányában nem bírálható el.

A mérséklési kérelemmel érintett tartozásra célszerű fizetési könnyítést is kérni, ha az adózó a mérséklési és fizetési könnyítési kérelmét ugyanazon beadványban együttesen terjeszti elő, mert ennek hiányában az adóhatóság a mérséklési kérelem elutasítása esetén akkor sem engedélyezhet az elutasított összegre mérséklés helyett fizetési könnyítést ebben az eljárásában, ha a többi tartozás megfizetésére fizetési könnyítést biztosított. Ugyanis az önkormányzati adóhatág a döntésében a kérelemtől nem térhet el, ha az adózó kizárólag a tartozás mérséklését kérte, nem engedélyezhet helyette fizetési könnyítést.

Engedélyezhető-e fizetési kedvezmény az önkormányzati adóhatósághoz végrehajtásra átadott tartozásokra?

A végrehajtási megkeresésekben kimutatott tartozásokra irányuló fizetési kedvezményi kérelmek elbírálására is az önkormányzati adóhatóság rendelkezik hatáskörrel. E körbe tartoznak az adók módjára behajtandó köztartozások (a továbbiakban: ambk). A fizetési kedvezményi kérelmet az adóhatóságnál kell előterjeszteni. Az Art. szerinti törvényi feltételek fennállása esetén kérelemre mérséklést, részletfizetést, fizetési halasztást egyaránt engedélyezhet az önkormányzati adóhatóság. Fontos tudni, hogy az ambk megkeresésében behajtásra átadott tartozás mérsékléséhez azonban a behajtást kérő szerv előzetes hozzájárulása is szükséges, amit az adózó által benyújtott kérelemre hivatkozva az adóhatóság kér be az érintett szervtől. A behajtást kérő szerv mérséklésre vonatkozó nyilatkozatához az adóhatóság kötve van. Ha a behajtást kérő szerv a mérsékléshez nem járul hozzá, akkor az adóhatóság a mérséklés Art. szerinti törvényi feltételeinek fennállása esetén sem hozhat hely adó döntést. A behajtást kérő szerv előzetes hozzájárulása esetén az Art. szerinti törvényi feltételek figyelembe vételével dönt az adóhatóság a mérséklés tárgyában.

Méltányossági kérelmek jogi személyek és egyéb szervezetek részére

Ki kaphat fizetési kedvezményt?

Fizetési kedvezményre jogosultak azok az adózók, akik a fizetési kötelezettségeiket  valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból határidőre nem tudják teljesíteni. Ennek alapja a végrehajtható okiraton alapuló fizetési kötelezettség

• halasztására,
• részletekben történő megfizetésére,
• mérséklésére illetve elengedésére,

összefoglaló néven fizetési kedvezményre irányuló kérelem. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.

Hova kell a fizetési kedvezményi kérelmet előterjeszteni?

A fizetési kedvezményi kérelmeket főszabály szerint első fokon az önkormányzati adóhatóságánál, másodfokon (vagyis az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés esetén) Budapest Főváros Kormányhivatalához címzetten, de az önkormányzati adóhatóságnak eljuttatva lehet benyújtani.

Az önkormányzati adóhatóság kizárólag az adózó kérelme alapján engedélyezhet fizetési kedvezményt, tehát az adó mérséklésére vagy a megfizetés halasztására, illetve részletfizetésre önállóan döntés nem hozható!

Milyen jogszabályok alapján bírálja el az adóhatóság a benyújtott kérelmeket?

A döntéseket az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) alapján hozza meg az adóhatóság.

Ki jogosult a kérelem előterjesztésére?

A kérelem előterjesztésére jogosult:

• az adózó,
• az adó megfizetésére kötelezett személy,
• a felszámoló és a végelszámoló,
• az adózási ügyvivő, valamint
• a pénzügyi képviselő és
• a bizalmi vagyonkezelő.

Azok az adózók, akik nem személyesen járnak el, képviselő útján képviseltethetik magukat.

Milyen módon lehet a kérelmet előterjeszteni?

• a Rendelkezési Nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY) elektronikus kapcsolattartásról rendelkezett vagy
• az RNY-ben nem rendelkezett a kapcsolattartás módjáról, de a NAV előtt ismert biztonságos kézbesítési elérhetősége (cégkapuja/KÜNY tárhelye) van.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó a fizetési kedvezményi eljárásban a kérelmét és minden beadványát, nyilatkozatát elektronikusan köteles előterjeszteni az adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben.

Van-e költsége a fizetési kedvezményi eljárásnak?

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.

Melyek a tartozás mérséklésének, elengedésének feltételei?

A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges tartozásra engedélyezhető. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

Adó (tőketartozás) csak magánszemély esetében mérsékelhető (engedhető el), jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén, különösen akkor mérsékelhető (engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodását ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató természetes személy pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Melyek a részletfizetésre, fizetési halasztásra vonatkozó szabályok?

Az adózó kérelmére részletfizetést, fizetési halasztást (együtt: fizetési könnyítést) engedélyezhet az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adóra. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett adóra.

A következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető a fizetési könnyítés:

• az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes, továbbá
• a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, végezetül
• a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.

Gazdálkodó szervezet esetében a felróhatóság, illetve annak hiánya az okok, a kérelmező (illetve vezető tisztségviselői, képviselői) magatartásának, motivációjának, a körülményeknek a konkrét ismerete alapján állapítható meg. Általában fennállnak az engedélyezés törvényben foglalt feltételei vis major, harmadik személy károkozása esetén, illetve ha a kérelmező a követeléseink behajtása érdekében a szükséges intézkedést megtette.

Általában nem teljesíthető a kérelem, ha

• a tartozás pénzügyi fedezete rendelkezésre állt az adótartozás esedékességének időpontjában vagy azt követően, de azt a kérelmező más – nem méltányolható (pl.: átlagon felüli jövedelemkiáramlás, osztalék, reprezentáció) – célra fordította,
• a kérelmező nem tette meg a szükséges intézkedéseket követeléseinek behajtására, kárigényének érvényesítésére,
• a fizetési nehézség más részére történő ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénz, vagy a gazdálkodásból történő egyéb vagyonkivonás következménye.

A fizetési nehézség általában akkor tekinthető átmeneti jellegűnek, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható. A fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem szolgálhat hitelhelyettesítő pénzeszközként, továbbá a fizetőképtelenség következményeinek elodázására.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az önkormányzati adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet különösen:

• a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
• a fizetési könnyítés tartama alatt végrehajtható hátralék keletkezésének elkerülése,
• az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,
• megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása,

A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, nem jár automatikusan, csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor engedélyezhető. Így értelemszerűen nem engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is képes volna a tartozások megfizetésére, vagy, ha az adózó nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.

Érvényét veszíti a fizetési könnyítés, ha az adózó a részletfizetést, fizetési halasztást nem teljesíti, vagy, ha az adózó a kikötött feltételnek nem tesz eleget. A fizetési könnyítés érvénytelenítését eredményezi az is, ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak és pótlásukról az adózó az adóhatóság felszólítása ellenére sem gondoskodik.

Ha a fizetési könnyítés érvényét veszíti, a még fennálló tartozást késedelmi pótlék felszámítása mellett egy összegben kell megfizetni.

Mit vizsgál az adóhatóság a fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során?

A fizetési kedvezményi kérelem elbírálása során az adóhatóság mérlegeli a kérelemben előadott információkat, a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat, szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel az adózót, valamint kérheti az adózó által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását.

Az adatszolgáltatás minőségének függvényében ügyenként dönteni kell arról, hogy szükség van-e hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre, illetve be kell-e kérni a nyilatkozatok alátámasztására vonatkozó okiratokat a tényállás tisztázására (különös tekintettel a mérséklési kérelmek elbírálására).

Abban az esetben, ha az adózó valamennyi, az eljárás szempontjából releváns körülményéről nyilatkozik, a közölt jövedelmi adatokat a vagyoni körülményei is tükrözik, nem merül fel a jövedelem eltitkolás lehetősége, valamint az adózó által tett nyilatkozat nem áll ellentmondásban a saját és a külső szervek nyilvántartásában szereplő adatokkal, akkor a helyt adó döntést megalapozhatja pusztán az adózói nyilatkozat is.

Az adóhatóság megszünteti az eljárást, ha az adózó felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot, a kért adatokat nem közli, a kért okiratokat nem küldi be, ha a kérelemmel érintett adóhátralék rendezésre került, és akkor, ha a kérelem a felhívás teljesítésének hiányában nem bírálható el.

A mérséklési kérelemmel érintett tartozásra célszerű fizetési könnyítést is kérni, ha az adózó a mérséklési és fizetési könnyítési kérelmét ugyanazon beadványban együttesen terjeszti elő, mert ennek hiányában az adóhatóság a mérséklési kérelem elutasítása esetén akkor sem engedélyezhet az elutasított összegre mérséklés helyett fizetési könnyítést ebben az eljárásában, ha a többi tartozás megfizetésére fizetési könnyítést biztosított. Ugyanis az önkormányzati adóhatóság a döntésében a kérelemtől nem térhet el, ha az adózó kizárólag a tartozás mérséklését kérte, nem engedélyezhet helyette fizetési könnyítést.

Egyéb kérelmek

Fellebbezésről történő lemondás (Art.216.§-ának alkalmazásához)

A menüpontban az adott ügytipusokkal kapcsolatban az alábbi információkat fogja tartalmazni: ügyleírás, jogszabályi háttér, a benyújtó személye, a benyújtás módja és formája, az adókötelezettség keletkezése, bejelentése, a fizetésre szolgáló űrlap, számlaszám, ügyintézési határidő, adóbejelentéssel, bevallással kapcsolatos döntések közlésé, és az ügyintézők elérhetőségei

A feltételes adóbírság csökkentésének lehetőségei

Ügyleírás: Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény (Art.) alapján adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóhatóság által a hatósági eljárásban alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, vonatkozásában kerülhet sor. Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50 %-a. Lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200 %-a), ha az adóhiány bevételeltitkolással, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

2018. január 1-jétől az adózók számára kedvező szabályként lépett életbe a feltételes adóbírság kedvezménye, amely szerint, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond (fellebbezési határidőn belül postára adott vagy elektronikus úton elküldött, illetve szóban -személyesen- bejelentett nyilatkozattal) és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. A fellebbezésről való lemondással a határozat véglegessé válik (a lemondás nem vonható vissza), a megfizetendő adókülönbözetet az ezt követő 15. (tizenötödik) napig kell megfizetni. Adóhiánynak akkor tekinthető az adózó terhére megállapított adókülönbözet, ha azt az adózó az esedékességi időpontig pénzügyileg nem rendezte.

Jogszabályi háttér: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: A feltételes adóbírság-kedvezményhez kapcsolódó lemondás/kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. A fellebbezésről történő lemondással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő a fellebbezésről történő lemondásról szóló kérelem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidő harminc nap.

Az adóelőírással kapcsolatos döntés kézbesítése: A feltételes adóbírság kedvezménye biztosításáról az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat rendelkezik, (a feltételek teljesítése esetén érvénybe lép) így erről külön határozat nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

Túlfizetések rendezése

Ügyleírás: Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet be, visszamenőlegesen jóváírásra került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Jogszabály alapján, ha az adózónak adótartozása nem áll fenn, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy – saját – önkormányzati számlájára történő átvezetéséről (pl. más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára. Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a cégnyilvántartásban bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás. Amennyiben az adózó nem rendelkezik a fennálló túlfizetéséről és később esedékes fizetési kötelezettsége áll fenn, az összeg erejéig – automatikusan – elszámolásra kerül erre.

Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Az ügy kérelemre indul, a kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, e-Papíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő: Általános ügyintézési határidő 30 nap.

A túlfizetés kiutalásával kapcsolatos döntés kézbesítése: A túlfizetés kiutalásáról – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – döntés, határozat nem készül.

Adó- és értékbizonyítvány igénylése

Ügyleírás: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a jegyző adóügyi feladata, külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.

Jogszabályi háttér: A jegyző adóügyi feladatairól szóló 1991. évi XX. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

Benyújtó személye: Az ügyfél vagy az ügyfél törvényes képviselője, meghatalmazottja. Más hatóság (külön jogszabály rendelkezése alapján).

Benyújtás formája és módja: Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4 000 forint illetéket kell fizetni, melyet Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Államigazgatási Illeték beszedési számla javára (12010154-00113272-00100009) kell teljesíteni.

Adó- és értékbizonyítványhoz szükséges becsatolandó dokumentumok:

– Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját, az ingatlan adatait – helyrajzi szám, cím, egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap),

– Képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – két tanúval ellátott meghatalmazás,

– Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),

– Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalási megbízás teljesítéséről szóló igazolás.

Ügyintézési határidő: A jegyző az adó- és értékbizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül adja ki.

Az igazolás kézbesítése: Az adóhatóság az adó- és értékbizonyítványt írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az adó- és értékbizonyítványt a meghatalmazott képviselővel eljáró kérelmező esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett kérelmező részére, a kérelmező vagy képviselője által, a kérelemben megadott címére kerül feladásra.

Hatósági bizonyítvány igénylése

Ügyleírás: Az önkormányzati adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást. Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített „ÁNYK” illetve „PDF” formátumú űrlapon, elektronikus formában, ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, mellékletének XXI. Cím 4. pontjában foglaltak alapján illetékmentes.

Ügyintézési idő: Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított hat napon belül kell az adóhatóságnak teljesíteni.

Az igazolás kézbesítése: Az adóhatóság az igazolást írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az adóhatósági adóigazolás a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Meghatalmazás, képviselet

Ügyleírás: Ha a törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – köteles az eljárás megkezdése előtt igazolni. Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott, kamarai jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, nyilvántartásba vett adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja is képviselheti. Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely – képviseletre alkalmas – nagykorú személy is képviselheti.

Jogszabályi háttér: Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Benyújtó személye: Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Benyújtás formája és módja: Az állandó meghatalmazás az adóhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az önkormányzati adóhatóság által meghatározott módon, az rögzíti, majd kinyomtatott és aláírt formában eljuttatja az önkormányzati adóhatósághoz. A beérkezett meghatalmazás feldolgozása után indíthatók a meghatalmazott által az elektronikus nyomtatványok, valamint naprakész számfejtési adatokkal elérhetők az adózási információk. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.

Benyújtás céljára szolgáló űrlap: Elektronikusan és Papír alapon benyújtható űrlapok elérhetősége www.budavar.hu illetve https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: Az meghatalmazással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő a meghatalmazásnak az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Értesítés a meghatalmazás feldolgozásáról: A meghatalmazott elektronikus levélben értesül az a meghatalmazás aktiválásáról.

Adók módjára behajtandó köztartozások

Ügyleírás: Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt, végrehajtás eljárás keretében (pl. elővezetési költség). A kimutató szerv megkeresésével indul az eljárás, melyben az önkormányzati adóhatóság feladata a kintlévőség beszedésére korlátozódik. A behajtási megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő azonosításához szükséges adatokat, a behajtást kérő pénzforgalmi számlaszámát, a fizetésre kötelezett nevét és adóazonosító számát, személyazonosító adatait és lakcímét, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő döntés számát, jogerőre emelkedésének napját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, és annak a jogszabályhelynek pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi. Magánszemély esetében a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata a köztartozás beszedése végrehajtási eljárás keretében. Sikeres behajtás esetén, az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság soron kívül átutalja a végrehajtást kérő által megjelölt számlaszámra.

Jogszabályi háttér: Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.

Benyújtó személye: Az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (kimutató szerv) megkeresésével indul az eljárás.

Benyújtás formája és módja: A kimutató szerv kizárólag elektronikusan, hivatali kapun keresztül vagy e-Papíron nyújthatja be megkeresését.

Benyújtás céljára szolgáló űrlapok: Elektronikusan benyújtható adatlap elérhetősége https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap

Eljárás díja: Az eljárás díjmentes az 1990. évi XCIII. illetékekről szóló törvény értelmében, nem kötelezhető illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján költségmentességben részesített.

Fizetési határidő: A megküldött fizetési kötelezettség már lejárt esedékességű köztartozás, így annak befizetése a levél átvételével beáll. A végrehajtás során a befolyt összeg az adók módjára behajtandó köztartozások idegen illetve egyéb számlára kerül.

Ügyintézési idő: Az ügyintézési határidő a kimutató szerv általi megkeresést követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap. Az önkormányzati adóhatóságnak a tartozás beszedéséig, illetve az elévülési határidőig végzi a végrehajtást.

Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásával kapcsolatos értesítések kézbesítése: Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat az írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Adófizetési lehetőségek

Ügyleírás: Az adót a törvényekben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. Az adózó – pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül – az önkormányzati adóhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét elektronikus fizetéssel is teljesítheti. Jogszabályok pontosan meghatározza azt, hogy az adózó mely időpontig (esedékesség) tehet pótlékmentesen eleget fizetési kötelezettségének. Az egyes adók megfizetésének esedékességét az Art. mellékletei írják elő, míg a határozatban megállapított adókat annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, kivéve, ha a törvény ettől eltérően rendelkezik. Az adókötelezettség teljesítéséhez az önkormányzati ügyfélszolgálatokon elhelyezett VPOS terminálok segítségével is teljesíthetik. Az adózók az önkormányzatunk felé teljesítendő adókat (ha a kibocsátott csekk QR kódot tartalmazza) iCsekk mobilfizetési alkalmazással is befizethetik. Az iCsekk befizetés esetén a QR kóddal ellátott csekk mobiltelefonos alkalmazás letöltését követően annak segítségével beolvasható és befizethető. Az alkalmazás segítségével bármely bankkártyájának felhasználásával teljesítheti elektronikus vagy papír alapú számlái kifizetését a QR kód beolvasását követően. Az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán lehetőség van bankkártyával (POS) történő fizetésre, illetve az eAdo rendszeren keresztül online bankkártyás (VPOS) fizetést is lehet teljesíteni. Lehetőség van az önkormányzati adóhatóság által előzetesen kitöltött csoportos beszedési megbízás általi adófizetésre is.

Jogszabályi háttér: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

Befizető személye: Az adózó, vagy aki jogszabály szerint az adó befizetését átvállalja.

Eljárás díja: Önkormányzati adóhatóságunk az elektronikus befizetések esetén külön eljárási költség, díj nem kerül felszámításra. A POS és VPOS befizetés esetén a költségeket az önkormányzat átvállalja.

Az adózók értesítése: Az EFER rendszeren keresztül kezdeményezett elektronikus befizetésről ügyfélkapujának beállításától függően az adózónak, megadott email címére vagy az ügyfélkapus tárhelyére minden esetben visszaigazolást kap, továbbá a nap 24 órájában elérhető az adózók adó folyószámlája.

Pótlékszámítás

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165.§-a szerint az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ugyanezen jogszabály 168.§-a értelmében, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként a bevallott és a helyesbített adó különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

Késedelmi pótlék számítása: https://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas

Jegybanki alapkamat mértéke: https://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa

Hirdetményi közlések

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. § (1)-(2) bekezdésének alapján adóügyében az alábbiakra hívom fel a figyelmét:

Az adóhatóság a fenti ügyszámú ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése akadályba ütközött, ezért Ön, mint az adózó vagy az Ön képviselője jelen döntést az adóhatóságnál ügyfélszolgálati időben (Hétfőn: 14.00-18.00, Szerdán: 8.00-16.00, Péntek: 8.00-12.00) átveheti.

A hirdetménnyel kézbesített küldemények erre a honlapra kerülnének ki, az Iratkezelő rendszerbe történő iktatással egyidejűleg.

Gyakran ismételt kérdések

Építményadó

1. Tulajdonváltozás esetében az eladó és a vevő is bevallásra köteles-e?

A vagyoni típusú helyi adó az adózó által benyújtott bevallás alapján kerül megállapításra. Ha az adókötelezettség keletkezésében, változásában, megszűnésében bevallási ok következett be, akkor azt követően 15 napon belül adóbevallást kell tennie, az eladónak és a vevőnek egyaránt.

2. Bevallás során nem érvényesítettem önkormányzati adókedvezményt, utóbb ezt hogyan tudom érvényesíteni?

Az adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15. napjáig jelenti be az adóhatóságnál. Az Önkormányzati rendeletben szabályozott adókedvezmény a bevallás benyújtása mellett érvényesíthető, melyben a jogosultságot igazolni szükséges.

3. Az épületnek több bejegyzett tulajdonosa van, de közülünk egy szeretne adófizetést teljesíteni, hogyan tehetem ezt meg?

Amennyiben a vagyontárgynak több tulajdonosa is van, úgy Önök dönthetik el, hogy a bevallásokat a tulajdoni hányad arányában tulajdonosonként, vagy a tulajdonostársak írásos megállapodása alapján egy tulajdonost felruházva nyújtják be. Ebben az esetben a bevallás mellé az írásos megállapodást is csatolni kell.

4. Évközi használat változást be kell-e jelenteni és mikor?

Az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell bejelenteni, de tekintettel arra, hogy az adókötelezettség az adóév január 1-jén fennálló állapot alapján keletkezik, így a változás bevallásának benyújtási határideje legkésőbb a változást követő év január 15-e.

5. Ingatlan nyilvántartásba haszonélvezeti jog bejegyzése esetén, hogyan alakul az adókötelezettség?

Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

6. Garázsok adókötelesek-e?

Igen. A Htv. 11. § (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

7. Műemlék jellegű épület felújításának adókedvezménye

Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a felújításra 2008. január 1-jét követően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól.

8. Amennyiben az épület lebontásra kerül, mit kell tennem?

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

9. Vállalkozóként a bevallási kötelezettséget milyen formában kell teljesíteni?

A Htv. 52. § 26. pontjában nevesített vállalkozók a helyi adókkal (építményadó) és más önkormányzat költségvetése javára megállapított helyi adókkal kapcsolatos adókötelezettségeiket (bevallás, önellenőrzés) 2016. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

Hatósági bizonyítvány

1. Mit kell tudnom a hatósági bizonyítványról?

Az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére hatósági igazolást állít ki.

2. Hogyan igényelhetek hatósági bizonyítványt?

Az adózó a hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó igényét az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kezdeményezheti. A ügy kérelemre indul, mely benyújtható papír alapon vagy elektronikus formában. A nyomtatvány elérhető a ………………….. honlapon. A kérelem benyújtható elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) vagy postai úton, vagy benyújtható még személyesen eljárva az önkormányzati adóhatóság ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben.

3. Milyen esetben kérhető hatósági bizonyítvány?

A kérelem irányulhat

– nemleges adóigazolás kiállítására, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati adóhatóságnál helyi adókban, gépjárműadóban, más önkormányzat javára teljesítendő adóban, díjban, illetve adók módjára behajtandó köztartozásokban a kiállítás napján tartozással nem rendelkezik.

– vagy egy évnél régebbi, önkormányzatnál nyilvántartott adótartozás igazolására

– vagy az önkormányzat illetékességi területén meglévő adótárgyak (ingatlanok, gépjárművek) igazolására.

Fontos azt tudniuk, hogy az önkormányzat felé helyi (építményadó, idegenforgalmi adó bejelentkezés/adóbevallás) és más önkormányzati adóhatósághoz tartozó bevallásokat határidőig be kell nyújtani.

4. A hatósági bizonyítvány igénylése illetékköteles?
5. január 1. napjától az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XXI. mellékletének 4. pontja alapján az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása illetékmentes.
6. Mikor kapom kézhez a hatósági bizonyítványt?

A hatósági bizonyítványt a kérelem benyújtásától számított tíz napon belül kell kiadni.

Követeléskezelési eljárás

1. Fizetési felhívást kaptam, milyen módon rendezhetem a tartozásom?

A fizetési felhíváshoz mellékelt csekkeket postai úton, illetve a postai QR kóddal ellátott csekkeket az iCsekk mobilfizetési alkalmazással, a Magyar Posta által nyújtott szolgáltatás keretében egyszerűen, gyorsan fizethetik be, ha internetes vásárlásra alkalmas bankkártyával rendelkeznek. Az adózóknak ezen kívül lehetősége van bankszámlájukról utalást indítani önkormányzati adóhatóságunk megfelelő számláira, valamint bankkártyával a 104 Budapest, Kapisztrán tér 1 és a 1012 Budapest, Attila út 65. szám alatti ügyfélfogadó irodánkban személyesen is rendezhetik tartozásukat. Továbbá az OHP portálon lekérdező rendszeren keresztül az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező adózók számára lehetőség van az adók online bankkártyával történő befizetésére.

2. Fizetési felhívást kaptam, mire számíthatok, ha nem rendezem a tartozásom?

A fizetési felhívás kézhezvételét követően, amennyiben az adózó haladéktalanul nem teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy nem jelzi adóhatóságunk felé esetleges fizetési nehézségét, önkormányzati adóhatóságunk végrehajtási eljárást indít meg az önkéntesen nem teljesítőkkel szemben. Az adózó az eljárásban számíthat hatósági átutalási megbízás (inkasszó) benyújtására, munkabér letiltásra, ingó foglalásra, követelésfoglalásra. Nagyobb összegű tartozások esetén az ingatlan tulajdonra jelzálogjog, 500 ezer forintot meghaladó kintlévőség esetén végrehajtási jog bejegyzésre kerülhet sor. A végrehajtási eljárás megindításával egyidejűleg 5 000 Ft végrehajtási költségátalányt kell előírni, amely a tartozás összegét növeli.

3. Mi az a végrehajtási költségátalány?

A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 49/2012. (XII.28.) NGM rendelet alapján a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik. A rendelet alapján az önkormányzati adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításáért minden esetben 5 000 forint költségátalányt kell felszámolnia.

4. Fizetési felhívást kaptam, de jelenlegi anyagi körülményeim nem teszik lehetővé, hogy tartozásom azonnal rendezzem. Mi a teendőm?

Az adózónak a jogerős fizetési kötelezettségre vonatkozóan az esedékességet követően is, amennyiben jövedelmi és vagyoni helyzete azt indokolja, lehetősége van méltányossági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére. A méltányossági eljárás irányulhat részletfizetésre, fizetési halasztásra (együtt: fizetési könnyítés), valamint adómérséklésre.

5. Elmulasztottam tartozásom rendezését, inkasszó került a számlámra. Mi a teendőm?

Amennyiben elmulasztotta tartozása rendezését és adóhatóságunk hatósági beszedési megbízást indított egy vagy több bankszámlája ellen, és a tartozás összege – a jogszabályi mentes jövedelem összegén felül – rendelkezésre áll, az leemelésre és átutalásra kerül, Önnek további teendőjei nincsen. Az inkasszó banki ügyintézése idején (1-2 nap) előfordulhat, hogy a zárolják a számláját és nem tudja használni bankkártyáját, ekkor csak személyesen vehet fel pénzt a bankban. Az összeg leemelését követően az inkasszót a pénzintézetnek fel kell oldania.

A tartozás megtérülését követően adóhatóságunk az adózó többi számlájáról a hatósági átutalási megbízást visszavonja, erről a számlavezető pénzintézetet elektronikus úton, az adózót pedig végzés formájában értesíti. Ha az összeg több bankszámláról is beérkezik, az így keletkezett túlfizetéseket adóhatóságunk 8 napon belül hivatalból visszautalja az adózó bankszámlájára.
Jó tudni, hogy az inkasszónak vannak korlátai. Míg a jogi személy adós bankszámláján kezelt pénzösszeg egésze inkasszálható, addig a természetes személyt megillető összeg összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. Ha Önnek inkasszó kerül a számlájára és a pénzösszeg ugyan rendelkezésre áll, de a fenti szabály alapján nem kerül leemelésre, a bankszámla feloldása érdekében tartozását készpénzben rendezheti, így a tartozás kiegyenlítése után adóhatóságunk visszavonja az inkasszót. A számlavezető pénzintézeténél személyesen megjelenve rendelkezhet a zárolt összeg kiutalásáról.

Méltányossági eljárás

1. Ki kezdeményezhet méltányossági eljárást és milyen módon?

Méltányossági kérelmet előterjeszthet az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló és a végelszámoló. A méltányossági eljárás tárgya az adótartozás, illetve a szankciós jellegű (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) fizetési kötelezettségek. A méltányossági eljárás kizárólag kérelemre indul. A méltányossági eljárás kérelemhez kötött, amely egyben azt is jelenti, hogy az adóhatóság nem térhet el a kérelemben foglataktól, és döntést csak az abban foglaltak tárgyában hozhat. A fizetési könnyítés, illetve adómérséklés nem jár automatikusan, a kérelmezőnek kell bizonyítania a feltételek fennállását. Az önkormányzati adóhatóság adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére, amelyet a szükséges igazolásokkal együtt elektronikusan, személyesen az ügyfélszolgálaton, illetőleg postai úton is be lehet nyújtani.

2. Mit jelent a fizetési könnyítés és milyen esetben kérhető?

A fizetési könnyítésnek két típusa van: a részletfizetés és a fizetési halasztás, amelyeket a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezhet az adóhatóság. Részletfizetési engedélyezése esetén az adózónak lehetősége van az adótartozást nem egy összegben, hanem több részletben, eltérő időpontokban megfizetni. Fizetési halasztási engedélyezése esetén az adózó az eredeti esedékességtől eltérő, későbbi időpontban teljesítheti az adófizetési kötelezettségét. Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. További feltétel, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű, azaz az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a felróhatóság vizsgálatától az adóhatóság eltekinthet.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság feltételt szabhat (pl. a tartozás egy részének megfizetése).

3. Milyen esetben kérhetem fennálló tartozásom mérséklését?

Magánszemély adózó vonatkozásában az adótartozás és a szankciós jellegű tartozások (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, stb.) egyaránt mérsékelhetők, amelynek feltétele, hogy az adóhatóság által kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy az adótartozás megfizetése az adózó, illetőleg a vele együtt élő közeli hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányossági eljárásban az adózó és a közös háztartásban élők jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetének komplex vizsgálata történik.

Nem magánszemély adózók számára kizárólag a szankciós jellegű pótlék- bírságtartozás mérsékelhető. Az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a mérséklés által a nem magánszemély adózó racionális gazdálkodása fenntarthatóvá válik-e, a nyereséges működése helyreállítására van-e esély. Ebből következően azon adózók esetén, amelyek működése már ellehetetlenült a mérséklés nem engedélyezhető.

4. Egyéni vállalkozó vagyok, milyen szempontok alapján kerül elbírálásra a méltányossági kérelmem?

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel kell elbírálni, azaz hogy vállalkozói, illetőleg magánszemélyi (esetleg mindkettő) minőségben terjesztette-e elő a kérelmét az adózó. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, valamint a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése.

A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében ugyanazon feltételeket vizsgálja az adóhatóság, mint a jogi személyek, egyéb szervezetek vonatkozásában. Ebben az esetben a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére van lehetőség a feltételek fennállása esetén.

A magánszemélyek szélesebb körben jogosultak mérséklésre, hiszen nemcsak a vállalkozásukat, hanem saját, illetve együtt élő közeli hozzátartozójuk megélhetését is fenyegetheti az adótartozás. így ha a vállalkozói tevékenység ellehetetlenülése és további folytatása szempontjából nem is tartja megalapozottnak a kérelmet az adóhatóság, mint magánszemély által előterjesztett kérelemnek még helyt adhat.

5. Milyen dokumentumok szükségesek a méltányossági eljárás kezdeményezéséhez?

Az önkormányzati adóhatóság méltányossági adatlapokat rendszeresített a méltányossági eljárás kezdeményezésére. Az adatlap papíralapon és elektronikusan is benyújtható. Az adatlapot teljes körűen ki kell tölteni és a megadott igazolásokat (jövedelmek igazolása, közüzemi számlák, egyéb kiadások, stb.) csatolni szükséges. Nem magánszemély adózók (egyéni vállalkozók vállalkozói minőségükben kérelmezők, gazdálkodó szervezetek) esetén az adatlaphoz a tárgyévet megelőző időszakra, valamint az aktuális időszakra vonatkozó mérleget és eredménykimutatást kell mellékelni. Amennyiben a méltányossági eljárást elektronikusan kezdeményezi, az mellékleteket az adatlappal együtt csatolmányként is benyújthatja. Amennyiben erre nincs mód, a mellékleteket papíralapon személyesen az ügyfélszolgálati irodánkon, vagy postai küldeményként, illetőleg elektronikus levél formájában is eljuttathatja az Adóügyi csoporthoz.

6. Illetékköteles-e a méltányossági eljárás?

A méltányossági eljárás után 2021. január 1-től nem kell illetéket fizetni.

7. Fizetési könnyítés esetén terhel-e pótlékfizetési kötelezettség?

A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve teljesítése esetén főszabályként pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető, amennyiben ezt az adózó kéri és indokolja. A pótlék a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A napi késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kérelem elbírálásakor a felszámított pótlékokat határozatban kell közölni.

Magánszemély – ideértve az egyéni vállalkozót is – esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell a pótlékot megállapítani.

Jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélyek esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani.

A kérelem teljesítése esetén a pótlékot a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben kell megállapítani.

8. Mi történik, ha nem teljesítem határidőben az előírt részleteket?

Amennyiben az adóhatóság fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezett, az adózó a meghatározott ütemezés és feltételek szerint teljesítheti a fizetési kötelezettségeit. Ez idő alatt az adóhatóság végrehajtási cselekményeket nem foganatosít. Amennyiben az engedélyezett részleteket nem megfelelően teljesíti az adózó (csak részösszeget vagy egyáltalán nem fizet), annak visszarendezésére kerül sor, az eredeti esedékességekkel, a felszámított késedelmi pótlékokkal együtt. Tehát ebben az esetben a tartozás újra egy összegben esedékessé válik és külön fizetési felhívás nélkül a végrehajtási eljárás megindul.

9. Kérhetek az adók módjára behajtandó köztartozásomra fizetési kedvezményt?

Adók módjára behajtandó köztartozások esetében az önkormányzati adóhatóság nem a saját ügyében jár el, hanem más szerv, hatóság (rendőrség, kormányhivatal, önkormányzatok, stb.) által megállapított fizetési kötelezettséget érvényesíti az önkéntes teljesítés elmaradása miatt végrehajtás eljárás keretében. Ezekben az esetekben adóhatóságunknak nincs lehetősége fizetési kedvezmény engedélyezésére. A tartozással kapcsolatos minden észrevételét a kimutató szerv felé teheti meg. Pl.: közigazgatási bírság esetén a bírságot kiszabó és kimutató rendőrkapitányságnál.