2022. július 12. 13:19

Zöldfal – Az energiahatékonyság és a biodiverzitás növelése a fő motiváció

A Budavári Önkormányzat pályázatot írt ki zöldfalak létesítésének támogatására. Arról, hogy mit adnak hozzá a zöldfalak a jólétünkhöz, milyen energiahatékonysági és egyéb előnyei vannak, Koltai Tamás, okleveles biológus, a Gourmet Garden Kft. ügyvezetője beszélt a Várnegyednek.

„A kültéri zöldfalról sokan gondolják, hogy ez valami nagyon elrugaszkodott fogalom, de gondoljunk csak bele, hány olyan tűzfalat látunk, ahol spontán fölfutott a vadszőlő, a borostyán vagy a lonc. Technikailag ezeket is zöldfalaknak nevezzük, ahogyan a gyorsforgalmi utak vagy vasúti sínek melletti, növényekkel befuttatott hangfogókat is” – helyezte kontextusba a zöldfal fogalmát Koltai Tamás, okleveles biológus, a Gourmet Garden Kft. ügyvezetője. „Az épített kültéri zöldfalaknál ültetőrendszerről beszélünk, ebből többféle technológia létezik. Technikailag már az is egy kültéri homlokzatnak minősül, amikor például egy klasszikus, belvárosi függőfolyosóról lelógatott növények gyakorlatilag függönyt alkotnak. Létezik egyébként műanyagkazettás rendszer, textilzsebes ültetés vagy – ami nagyon megdobja a kültéri homlokzatok változatosságát – különféle huzalos rendszerek, amelyeket ültetőközeggel kombinálnak. Ha valaki monokróm zöldfalat szeretne, az két-háromféle növényből összerakható, de van, aki kifejezetten látványos zöldfalat akar, abban az esetben akár kéttucatnyi növényfajjal is lehet dolgozni” – magyarázta.

Koltai Tamás szerint egy beltéri zöldfal esetében az esztétika jobban meghatározó, annak ellenére, hogy vannak bizonyos növények, amelyek jobban szűrik a levegőt, míg a kültérinél inkább az a vezérmotívum, hogy minél inkább hozzájáruljon a biodiverzitás növeléséhez, az adott régióban őshonos növények kerüljenek beültetésre. Fontos szempont lehet, hogy a zöldfalak méhlegelőként tudjanak funkcionálni, és ha van lehetőség, akár fészkelő madarak is meg tudnak jelenni – Bécsben például ez már gyakorlat. Ehhez persze kell egy környezeti érzékenyítés, aminek eredménye, hogy az embereket nem zavarja, ha az akár nyitott ablakoknál ott repkednek és fészkelnek a madarak. Koltai Tamás szerint a biodiverzitás növelése mellett az energiahatékonyság lesz a fő motivációja kültéri zöldfalak kialakításának. Ezzel ugyanis – gondos tervezés mellett – akár 15-20 százalékkal lehet mérsékelni az épületek energiakibocsátását. A zöldfal nyári hűsítő hatásával csökkenthető a légkondicionáló-használat, és persze az áramfogyasztás, valamint a párolgáson keresztül mikroklíma-javító szerepe is van. A téli fűtésköltségnél is elérhető ugyanez, attól függetlenül, hogy örökzöld vagy lombhullató növényeket ültetünk, hiszen már eleve az ültetőközegnek van egy bizonyos vastagsága.

Le lehet számolni bizonyos tévhitekkel, például azzal, hogy a növényzet lebontja a vakolatot, bemászik az eresz alá, vagy hogy a gyökérzet bekúszik nyílászárókon, és emiatt vizesedik a ház. „Ezek gondos tervezés mellett mind-mind kikerülhetők” – nyomatékosította. Magyarországon csak mostanában jelentek meg a kültéri zöldfalak, ezért is nagyon előremutató, hogy az I. kerület támogatja a kialakításukat. A már létezők közül Koltai Tamás az Allée bevásárlóközpontot emelte ki, mivel az van a legjobban szem előtt. Korábban is létesült egy-két ilyen, kevésbé frekventált helyeken. „A Molnak volt például egy tiszavirág-életű programja, amely keretében néhány benzinkút homlokzatát növényesítették, például a XII. kerületben, az Istenhegyi úton, illetve Leányfalun. Nagyon sajnálatos, hogy ezt a programot nem vitték tovább.”

Abban, hogy egyelőre még keveset lehet látni, annak is szerepe van, hogy a kertészeti és az építész szakma még tesztelgeti ezeket a zöldhomlokzatokat. „Részben joggal, részben pedig nem, hiszen nyugodtan lehetne modellként venni akár a lengyelországi, akár Ausztria bizonyos részein települt zöldhomlokzatokat, hiszen klimatológiai szempontból ezek azért nagyon hasonlatosak, és ezekben a régiókban már hosszú évek óta telepítenek ilyeneket. Vagyis van már egy olyan adatbázis és tudományos háttér, amire lehetne alapozni, de az látszik, hogy itthon még félnek a tervezők. A magas energiaárak viszont segíthetnek a zöldfalak elterjedésében” – tette hozzá.

Egy kültéri homlokzatban nincs értelme 20 négyzetmétert csinálni, tehát alsó hangon több száz négyzetméterről beszélhetünk, és az energetikai, valamint az esztétikai vonzatán túl az is szempont lehet, hogy ez az épület árában is meg tud jelenni. Az köztudott, hogy a zöldövezetekben lényegesen magasabbak az ingatlanárak, amit ugyanúgy el lehet érni egy zöldhomlokzattal is. Izgalmas aspektus, hogy turisztikai látványosságként is funkcionálhat egy ilyen épület. „Én például többször utaztam külföldre ilyen homlokzatokat, épületeket megnézni, Párizsban, Londonban rengeteg ilyen van, és nem voltam egyedül, sokszor láttam, hogy százak állnak egy-egy zöldhomlokzat előtt és fotózzák magukat.

Az önkormányzatok sora írja meg a klímavédelmi vállalásait, amelyek pedig kötelező érvényűvé válnak. Egy zöldfal, akár külön entitásként, akár egy városi, kerületi zöldfolyosó elemeként a mikroklíma-javításon át a biodiverzitás csökkenésének megakadályozásán át az ingatlanok értékének az emeléséig sok mindenben jótékonyan tud hatni. Idén is tapasztalhattuk, hogy a nyári forróságban a betonrengetegben 40–50 Celsius-fok is kialakulhat. Ezeken a helyeken nagyon nehéz már horizontális szinten növényt ültetni, de rengeteg falfelület kihasználatlan, az ezekre telepített zöldfalakkal pedig jól lehetne csökkenteni a hőszigetjelenséget, és amellett, hogy a zöldfelület párologtat, a hirtelen lezúduló csapadék vízkezelésében is nagyon komolyan részt tudna venni” – sorolta az előnyöket. Ezzel persze nem fogjuk megoldani a klímaváltozást a városainkban, kellenek a zöldtetők, a kaszálatlan területek, az út közti elválasztó sávok betelepítése növényekkel.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy globálisan rohamosan csökken a biodiverzitás, viszont sok állatcsoport talál menedéket városi környezetben, amelyekből Koltai Tamás két csoportot emelt ki: a madárvilágot, illetve a beporzókat. A zöldfalak elterjedéséhez persze szükség lenne valami központi ráhatásra. Franciaországban például tavalytól új építésű házhoz már kötelező érvénnyel kell zöldhomlokzatot vagy zöldtetőt építeni. „Szuper, hogy ez az I. kerületben pályázati forrás érhető el zöldfal kialakítására, de az is biztos, hogy itthon nagyon sok a feladat, például a környezeti nevelésben” – mondta.  A kültéri mellett, sőt annál némileg gyorsabb ütemben, a beltéri zöldfalak is terjednek. Ezeket elsősorban közintézményekbe, hotelek, irodák, irodaházak közösségi tereibe telepítik. Elsődleges funkciója az esztétikája, hiszen eléggé vonzó tud lenni a szemnek nagy felületen egy nagyon sűrű növényállomány összeültetve, ráadásul mindez vertikális formában, gyakorlatilag a falon. A Covid-időszaknak köszönhetően itt változik már egy picit az irány, és mintegy mellékágként elválasztóként is funkcionálhat, szeparálja a munkavállalókat.

A zárt irodaházakban, de akár hotelekben és éttermekben is rengeteg anyag párolog ki a bútorokból és a különböző berendezésekből, amit a növények elég nagy százalékban szűrnek meg. Tehát a beltéri zöldfalnak levegőjavító szerepe is van, és természetesen oxigént is termel, tehát klimatikus hatást is kifejt. Sokakban felmerül, hogy egy több ezer négyzetméteres irodaházban egy 20 négyzetméteres zöldfal vajon mennyit használ. Ez most intenzív kutatás témája, pontos adatokat Koltai Tamás sem tudott még mondani, de az ilyen helyen dolgozók visszajelzései azt mutatják, hogy egy 15 négyzetméternél nagyobb zöldfal már jótékonyan frissíti a levegőt, és pozitív mentális hatása is van. Ma már egyre több cég foglalkozik vele, és egyértelműen látszik, hogy az ingatlanfejlesztők és a tervezők is számolnak a zöldfallal, annak az esztétikai értékével és a közegészségügyi vonzatával is. Az intézményi beruházásoknál ez most már nem kuriózum, és enyhe felfutás látszik a magánlakásoknál is, de azt el kell mondani, hogy a műanyagkazettástól kezdve textilbeültetésen át a kaspófüggesztésig többféle rendszerrel készülnek a beltéri zöldfalak, de még egyik technológia sem pénztárcabarát. Koltai Tamás szerint a szakma dolgozik azon, hogy a társadalom minél szélesebb rétegénél ez meg tudjon jelenni.

A telepítést mindenki megoldhatja külső céggel, de a növényeket ápolni kell. Az az izgalmas dolog ebben, hogy viszonylag kis felületen nagyon sűrűn vannak ültetve a növények, ezért a beltéri növényeknél kulcsfontosságú a növényvédelem. Fontos dolog, hogy jól szellőző legyen a helyiség, hiszen előfordulhat, hogy valamilyen kórokozó, károkozó bekerül, és akkor ezen a sűrű, zöld felületen nagyon gyorsan el tud terjedni. A növényvédelmen túl az öntözés a kulcskérdés, amit az esetek többségében automata rendszerrel oldanak meg, de azért itt is folyamatosan kell figyelni, mert ahogy nő a lombtömeg, a levélfelület, annál nagyobb a vízigény is. Természetesen a fénymennyiség is fontos, ebben az ügyben a szakma azt javasolja, hogy minden esetben kerüljön fel kisegítő világítás, ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy sokszor az a fénymennyiség, ami egy ilyen irodaházban rendelkezésre áll, már elegendő szokott lenni. 

2023. december 18. 11:37

Tisztelt Ügyfeleink! Az energiatakarékosság és a hivatali költségcsökkentés érdekében 2024. január 12-től – március 31-ig minden héten pénteken home office...